408 talált cikk a rendes munkaidő kifejezésre

Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Vendéglátóegységnél, ahol vasárnap is van nyitva tartás, és munkaidőkeretben dolgoznak, kell-e pótlékot fizetni? Például délelőtt 11-től van a nyitva tartás este 10 óráig. Hétköznap a 18 óra utáni munkavégzésnél kell-e a 30%-os pótlékot számolnunk a munkaidőkeretnél? A régi szabályozás szerint nem számoltunk pótlékot. Ha vasárnap van beosztva a munkavállaló rendes munkaidőben, és kap helyette szabadnapot, akkor kell-e 50%-os pótlékot adnunk; ha pedig valakinek állandó beosztása van 16 órától 22 óráig, kell-e 30%-os pótlékot számolni, mivel így nem változó a munkaideje?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?

Kérdés: Cégünk rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működőnek minősülő kft. Munkavállalóink közül többen két műszakban járnak dolgozni, rendszeres váltásban, vagyis havonta egyszer-kétszer, vagy akár háromszor is előfordulhat, hogy vasárnap és munkaszüneti napon is rendes munkaidőben munkát kell végezniük. Ebben az esetben kell-e fizetnünk a műszakpótlékon felül vasárnapi pótlékot is?

Kérdés: A vendéglátásban 2012. július 1-jétől hogyan változott a munkaszüneti nap díjazása? Vonatkozik rájuk a 100%-os bérpótlék-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Mikor tekinthető a munkáltató tevékenysége több műszakosnak, 80 órát elérő idejűnek? Állattenyésztés esetén a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli. Ez egyben több műszakos tevékenység is?

Kérdés: Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?

Kérdés: A folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál az ünnepnapon végzett munkát szükséges-e úgy "kompenzálni", hogy az ünnepnapot megelőző vagy követő héten plusz egy szabadnapot adunk a munkavállalónak?

Kérdés: Érvényes munkaszerződésem szerint: "A 100%-os vállalati teljesítményhez tartozó mozgóbére: 60 000 Ft." A havi teljesítmény 126%; büntetésem, illetve fegyelmi vétségem nem volt. Lehet a havi mozgóbérem 50 000 Ft?