Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. általános rendelkezései szerint a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Amennyiben a munkarendet a munkáltató nem a munkaszerződésben, hanem a tájékoztatóban határozta meg, azt egyoldalúan módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Határozott idejű munkaviszony módosítása ráutaló magatartással

Kérdés: Egyik munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyban áll. A határozott idő letelte után változatlanul tovább dolgozik. Mi lesz a munkaviszonya sorsa?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bek.]. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Alapbér emelése egyoldalú munkáltatói tájékoztatással

Kérdés: Az Mt. a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei közé sorolja az alapbérben való megállapodást. Emellett a munkaszerződést írásban kell megkötni, és mivel a megkötésre is a módosításra vonatkozó szabályok irányadóak, így a munkaszerződés-módosításra is az írásos forma az irányadó. Ezen szabályok ismeretében helyesen jár-e el az a munkáltató, aki az alapbéremelésről névre szólóan "Értesítés" elnevezésű dokumentumban értesíti az érintett munkavállalókat, és a dokumentum átvételét a munkavállaló aláírása bizonyítja a másodpéldányon? Mennyiben támaszthatja alá a munkáltató eljárásának helyességét az Mt.-nek azon szabálya, miszerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződést írásba kell foglalni (Mt. 44. §). A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet [Mt. 22. § (3) bek.]. Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Béremelés munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: A béremelés nálunk úgy zajlik, hogy értesítőt készítünk róla két példányban. Az egyik példányt a munkavállaló megkapja, a másik az irattárba kerül, de egyiket sem írja alá a munkavállaló. Jó ez így, vagy nem törvényes az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a béremelés az alapbért érinti, akkor a munkaszerződés közös megegyezéssel való módosítása szükséges, mivel az alapbér a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. Azt pedig egyoldalúan megváltoztatni még a munkavállaló előnyére sem lehet [Mt. 45. § (1) bek., 58....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szabadságról való lemondás

Kérdés: Hogyan lehet jogszerűen lemondania a munkavállalónak a szabadságról?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 116-121. §-ai határozzák meg a munkavállalót megillető szabadságnapok számát, az Mt. 135. §-a (2) bekezdésének f) pontja pedig e törvényi rendelkezésektől – akár kollektív szerződésben, akár a felek megállapodásában – csak a munkavállaló javára enged...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Igazolatlan távollét – a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, és a munkáját személyesen, az általában elvárható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Bérfizetés – átutalással vagy készpénzben

Kérdés: Cégünknél hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy a munkavállalók bérét átutalással fizetjük. Ennek érdekében az új belépőktől számlaszámot kérünk. Most, tekintettel arra, hogy a bankok a készpénzfelvétel költségeit jelentősen megemelték, több munkavállalónk jelezte (és a szakszervezet is támogatja őket ebben), hogy kérik a munkabérük számlára való átutalás helyett készpénzben történő kifizetését. Álláspontjuk szerint ugyanis a munkáltató egyoldalúan nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy bérüket átutalással fizesse. Kötelesek vagyunk eleget tenni a kérésüknek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkabér kifizetésének kétféle módját ismeri és szabályozza: a 158. § (1) bekezdése szerint a munkabért készpénzben, vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. A törvény – a munkaviszony alapvetően diszpozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakulása

Kérdés: Októberben négyhavi határozott időtartamra felvettünk egy munkavállalót. 2013. február 28-án telt le a határozott idejű munkaszerződése. Erről azonban sajnos megfeledkeztünk, és a munka­vállaló a tudtunkkal még március 1-jén is dolgozott. A következő héten továbbra is fel akarta venni a munkát. Amikor jeleztük neki, hogy letelt a határozott idő, akkor azt mondta, hogy törvény alapján a munkaviszonya határozatlan idejűvé alakult, ezért kötelesek vagyunk foglalkoztatni. Mi ilyen szabályt nem találtunk az új Mt.-ben. Valóban átalakult határozatlan idejűvé a munkaviszony, és jelenleg is fennáll?
Részlet a válaszából: […] A régi Mt. valóban kimondta, hogy a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés:

Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás, vagy az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.