772 cikk rendezése:
711. cikk / 772 Önkormányzati igazolás – kérhet-e a munkáltató a munkavállaló egyedüléléséről?
Kérdés: A gyermekek utáni pótszabadsággal könnyen vissza lehet élni, ezért az ügyvezető kitalálta, hogy az egyik dolgozónktól – aki azt állítja, hogy egyedül él és neveli a kislányát – önkormányzat által kiadott igazolást kér arról, hogy tényleg egyedül él-e. A családi pótlék igénylésénél is elég büntetőjogi felelősséggel nyilatkoznia a kérelmezőnek arról, hogy egyedülálló-e, ezért mint munkaügyes számára kétséges, hogy ezt az igazolást valóban megkövetelhetjük-e a dolgozótól.
712. cikk / 772 Jegyző illetménye
Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál jelenleg a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el, ám a nagy munkateher miatt ez hosszú távon nem megoldás, ezért a jegyzői pályázat kiírását e hónapban tervezzük. Kérdésünk, hogy a pályázat kiírásakor csak a Ktv.-ben meghatározott illetményt jelölhetjük-e meg, vagy lehetőség van arra, hogy az előző jegyző részére megállapított illetményt határozzuk meg, amely magasabb összegű volt?
713. cikk / 772 Kinevezett vagy megbízott vezető?
Kérdés: Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény vezetésére a közalkalmazott 2008-ban vezetői megbízást kapott, mivel az intézmény vezetése mellett ténylegesen a korábbi munkakörébe tartozó feladatokat is ellátja. A megbízásra tekintettel megállapították vezetői pótlékát, továbbá jár ezen a címen pótszabadság is. Ha a határozott idejű vezetői megbízása megszűnik, tovább dolgozhat az eredeti munkakörében. 2009 novemberében ugyanakkor kapott egy "Módosítás" című okiratot, amelyben a vezetői státuszát "kinevezett magasabb vezetőre" változtatták, a vezetői pótlékát beépítették az illetményébe. A "Módosítás" az előző évben született képviselő-testületi döntésre és a Kjt. 66/A §-ára hivatkozik. Ez azért érdekes, mert a képviselő-testület egyértelműen vezetői megbízásról és nem kinevezésről rendelkezik. A módosítás következtében a határozott idejű kinevezés lejártával a jogviszony is megszűnik, kevesebb szabadság illeti meg. Helyesen járt el a munkáltató, amikor jogszabályváltozásra hivatkozva a megbízást kinevezésre változtatta egyoldalúan?
714. cikk / 772 Munkavégzés bronz-, ezüst- és aranyvasárnapon
Kérdés: Üzletünk hétfőtől szombatig tart nyitva, vasárnap szünnap. Bronz-, ezüst- és aranyvasárnap azonban nyitva tartottunk. Milyen speciális szabályokat kell figyelembe vennünk? Szükséges-e vasárnapi pótlékot fizetnünk a munkavállalóink részére?
715. cikk / 772 Munkaköri leírás módosítása és annak megtagadása
Kérdés: Módosíthatom-e egyoldalúan a munkavállalóim munkaköri leírását, illetve mit tehetek abban az esetben, ha valamelyikük megtagadja a módosítás aláírását?
716. cikk / 772 Pihenőnapok összevont kiadása
Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!
717. cikk / 772 Bérpótlék – a számítás alapja
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését úgy kívánjuk módosítani, hogy abban az Mt. alapján kötelezően adandó bérpótlékok számításának alapjául nem a személyi alapbért, hanem egy ennél alacsonyabb összeget akarunk meghatározni. A vállalatunknál dolgozó szakszervezeti tisztségviselők egy része szerint a munkaszerződés ilyen tartalmú módosítása jogellenes, az ilyen kikötés pedig semmis. Helyes-e ez a vélekedés?
718. cikk / 772 Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
719. cikk / 772 Rendeltetése folytán vasárnap is működő áruház – a minősítés kérdése
Kérdés: Áruházunk – egy kereskedelmi cégcsoport tagjaként – a megnyitás kezdete óta vasárnap is fogadja a vásárlókat. Széles termékkínálatunknak köszönhetően (élelmiszerek, elektronikai cikkek, ruhaneműk stb.) mind az ügyfélforgalmunk, mind az árbevételünk jelentős vasárnaponként. Jelenleg ötvenszázalékos bérpótlékot fizetünk a vasárnap rendes munkaidőben beosztott alkalmazottaknak, ami – a gyakorlatot tekintve – a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatók körébe nem tartozó munkaadóra utal. Kérdésem: minősülhet-e az áruházunk rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak, mivel a vásárlók egyértelműen igénylik a vasárnapi nyitva tartásunkat?
720. cikk / 772 Idegennyelv-tudás – az elismerés fokai
Kérdés: Egy köztisztviselő kolléganőnk bemutatta a nyelvvizsga-bizonyítványát, melyben az szerepel, hogy középfokú "B" típusú szóbeli vizsgát tett angol nyelvből. Már korábbról is van nyelvvizsga-bizonyítványa, szintén angol nyelvből, mely "B" típusú középfokú írásbeli vizsgáról került kiállításra. Kollégánk kéri, hogy a nyelvpótlékát a középfokú "C" típusú vizsga szerint állapítsuk meg. Szerintünk kérelme megalapozatlan, mi szerkesztőségük véleménye?
