876 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk rendszeresen foglalkoztat alkalmi munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül (munkabérük órabérben van meghatározva). Részükre kell-e műszakpótlékot fizetni, amennyiben éjszakára vannak beosztva, vagy esetleg a Munka Törvénykönyvének ezen szakasza rájuk nem vonatkozik?

Kérdés: A dolgozó megjelent az üzemorvosnál az előírt kötelező orvosi vizsgálatra. Erre az Mt. 146. §-a szerint távolléti díj jár. Az üzemorvos beutalta további vizsgálatokra, vérvétel, ultrahang stb., mely vizsgálatok miatt további egy napon nem tudott megjelenni munkahelyén. A további beutaláson alapuló vizsgálatok is a kötelező orvosi vizsgálat körébe tartoznak, és ezért fizetett távolléti díj jár a dolgozónak, vagy nemleges válasz esetén az éves szabadságából kell kiírnia egy napot?

Kérdés: Cégünknél évek óta bevett gyakorlat volt, hogy ha egy vezető állása megüresedett, akkor a tulajdonosi döntés meghozataláig, illetve azért is, hogy kipróbáljuk a potenciális utódokat, egy alacsonyabb vezető beosztású munkavállalót bíztunk meg a szervezeti egység vezetésével. Ezért – visszavonásig – vezetői pótlékot fizettünk neki, munkáltatói mérlegelés alapján. Folytatható-e ez a gyakorlat az új Mt. szerint?

Kérdés: A március 15-i munkaszüneti napra kell-e adnunk távolléti díjat a munkavállalóknak? Elvileg mindenkinek van munkaidő-beosztása, de március 15-én senki nem volt munkára kötelezett. Kell ilyenkor valamilyen bérpótlékot is figyelembe venni? Hasonló problémánk: ha valakinek van beosztása, és vasárnap van szabadságon, illetve betegszabadságon, akkor a vasárnapi pótlék megilleti-e bérpótlékként a távolléti díjon felül, vagy csak a műszakpótlékok?

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?

Kérdés: Távolléti díj számításával kapcsolatosan milyen esetekre vonatkozik az a törvényi megfogalmazás, hogy "nincs munkaidő-beosztása" a munkavállalónak? Kollektív szerződésben szereplő munkaidő-beosztás megfelelő munkaidő-beosztásnak tekinthető (pl. ha a beosztás hétfőtől csütörtökig 7 óra 15 perctől 16 óráig, pénteken 7 óra 15 perctől 14 óráig tart)? A munkáltató személyében bekövetkező változás során, a 2013. január 1-jé­től átvett munkavállalók távolléti díját hogyan számoljuk: az előző foglalkoztatónál teljesített készenlétet és műszakpótlékot figyelembe kell vennünk a távolléti díj számításakor?

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?

Kérdés: A távolléti díj számítási módjának változása alapján előfordulhat, hogy egyes hónapokban a dolgozók nem kapnák meg adott hónapra a munka­szerződésben meghatározott besorolási bérüket a 174-es osztószám miatt? Helyesen járunk-e el, ha a törvény előírásának megfelelően számfejtjük a távolléti díjat? (Ez esetben, ha a havi elméleti munkarend szerinti osztószám kevesebb, mint 174, akkor a dolgozó nem kapja meg a munkaszerződés szerinti munkabérét.) Megsérti-e cégünk a munkaszerződésben foglaltakat azzal, hogy egyes hónapokban a távollétek miatt nem kapja meg a munkavállaló a szerződésben foglalt havi besorolási bérét?

Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának – nincs több műszakos tevékenység –, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?