Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját megelőző utolsó hat hónapra (ún. irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék – vagyis a vezetői pótlék – is figyelembe veendő. E szerint az intézményvezető a mentesítés ideje alatt nem közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Pünkösdvasárnapi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Ha a munkavállaló heti 40 órás általános munkarendben dolgozik, de elrendelnek neki pünkösdvasárnapra rendkívüli munkaidőt, akkor az alapbére mellett 100% rendkívüli és 100% munkaszüneti napi pótlékon kívül az 50% vasárnapi pótlékra is jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. Ez független attól, hogy a munkavállaló rendes vagy rendkívüli munkaidőben dolgozik e napon, és attól is, hogy a rendes munkaidő beosztására milyen jogcímen került sor. Szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolnak egymással; az Mt. 143. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján ilyenkor 50%-os rendkívüli munkáért járó bérpótlékot kell fizetni a munkavállaló számára.Az a munkáltatói gyakorlat, ami a kérdésben szerepel, jogellenes, mivel a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bérfizetés készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Cégünk a fegyveres biztonsági őr munkakört készenléti jellegűvé kívánja minősíteni. Egy műszakban egyszerre többen is bent vannak, így nem jelent akadályt az a rendelkezés, hogy a munkaidejük 1/3-ában ne legyen munkavégzés. A beosztás szerinti napi munkaidejük 24 óra lesz, így havonta átlagosan 240 órát töltenének a munkahelyükön, bár nem végeznek folyamatosan munkát. Milyen díjazásra lesznek jogosultak a munkatársak ebben a munkarendben? Havonta az átlag 174 óra után kell órabért számfejteni? A napi 24 órából annak 1/3-ára milyen juttatás jár az őröknek? Mivel a munkaidejük mindig ugyanakkor kezdődik, jogosultak műszakpótlékra? Hogyan kell a 24 órán belül azt az időszakot ütemezni és dokumentálni, amikor nem végeznek munkát? Ez a 24 órán belül több részletre is felbontható?
Részlet a válaszából: […] ...beosztás szerinti munkaideje egy hónapon belül mindig ugyanabban az időpontban kezdődik – azaz rendszeresen nem változik –, akkor műszakpótlékra nem jogosult [Mt. 141 § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...megillető pótszabadság is, ha feltételeik fennállnak. Ha a kórházak munkaügyi osztályai a Kjt.-t nem, csak az Mt.-t alkalmazzák, holott a pótlékra való jogosultság megállna, akkor eljárásuk jogellenes. Ez ellen kereset nyújtható be a közigazgatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének alapja

Kérdés: A 25 éves jubileumi jutalom kifizetésével kapcsolatban kérdezzük: a Kjt. 78. §-ának a) pontja alapján ilyenkor kéthavi illetménynek megfelelő összeg jár. Mi számít illetménynek ebből a szempontból? Véleményem szerint a Kjt. 66. §-a alapján a közalkalmazotti illetménytáblán plusz a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt kell figyelembe venni. Ezenfelül az átmeneti időre (határozott időre járó) illetménykiegészítést is idesorolnám, hiszen ez is olyan havi illetmény, amit a közalkalmazott minden hónapban megkap. A pótlékokat és a többletmunkáért járó keresetkiegészítést figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom alapjaként?
Részlet a válaszából: […] ...m) és n) pontja tartalmaz olyan értelmező rendelkezést, amely alapján a kérdés eldönthető. E szabályok alapján az illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés, keresetkiegészítés és a jutalom együttesen megfeleltethető a munkabér fogalmának; az illetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szombati munkanap elrendelése áramszünet miatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozunk. Az áramszolgáltatónk tájékoztatott, hogy augusztus hónapban karbantartási okokból egy napra szüneteltetni fogja a szolgáltatást, és lekapcsolja az egész épületet a rendszerről. Szeretnénk, hogyha ezen a napon a munkavállalók pihenőnapot kapnának, és helyette szombaton dolgozhatnának. Milyen lehetőségünk van erre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...napja pihenőnap, helyette pedig szombat munkanap. A fenti eljárás mellett a szombati munkavégzésért nem jár semmilyen külön bérpótlék. Az augusztusra elrendelt munkaidőkeret lejárta után pedig visszatérhetnek az általános munkarendhez. Megjegyezzük, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Vasárnapi munkavégzés – nem jár pótlék a cukrászdában

Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) akkor jár, ha a munkavállaló munkavégzésre – rendes vagy rendkívüli munkaidőben – vasárnap kizárólag azért kötelezhető, mert– több műszakos tevékenység keretében,– készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek.]. Munkavégzés esetén a munkavégzéssel töltött időszakra a munkavállalót az általános szabályok szerint illeti meg bérpótlék, a rendes munkabérén felül [Mt. 144. § (2) bek.]. Ha például ügyelet alatt legalább egy órát éjszaka (22 és 6 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Műszakpótlékra jogosultság

Kérdés: A műszakpótlékkal kapcsolatban kérem segítségüket. 21 munkanapja volt a dolgozónak az adott hónapban. Háromféle időpontban kezdte meg a munkát: 07.00-kor 9 napon, 09.30-kor 5 napon és 14.00-kor 7 napon. Ebben az esetben jár a 30%-os műszakpótlék vagy sem? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nyári idénymunkában, egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgoznak ugyanebben a munkarendben?
Részlet a válaszából: […] ...műszakpótlék jogosultsági feltétele az, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon. Azaz a munkavállalónak rendszeresen más és más időpontban kell elkezdenie a napi munkaidő teljesítését. A változást rendszeresnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
1
52
53
54
91