393 talált cikk a pedagógus kifejezésre

Kérdés: A július 1-jétől bevezetendő köznevelési ágazati pótlékkal kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetén mit kell alapul venni, az Nkt. melléklete szerinti összeget, vagy azt ki kell egészíteni a garantált bérminimumra?

Kérdés: A 101/2020. Korm. rendelet 6. §-a kimondta, hogy aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. Hogyan hat ki ez a szabály arra a pedagógus gyakornokra, akit nyelvvizsga hiányában átmeneti időre alkalmazhattunk? Hogyan alakul a minősítési kötelezettségük? Módosul-e a gyakornoki idejük?

Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendeletbe 2020. július 1-jétől bekerül az intézményvezetők pótlékára vonatkozóan egy új szabályozás, amely alapján a tanulólétszámhoz igazodva, az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve, a pótlékalap 60-170%-a közötti mértékű pótlék fogja őket megilletni. Mit jelent, hogy "az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve"? A 8. melléklet szerint ugyanis az intézményvezetői pótlék az illetményalap 40-80%-a között lehet. Ennek beszámításával, vagy ezenfelül jár-e a rendelet szerinti pótlék? Továbbá: milyen jelentősége van annak, hogy míg a törvény illetményalapról, addig a rendelet pótlékalapról rendelkezik? Ez utóbbin a Kjt. szerinti pótlékalap értendő-e?

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?

Kérdés: Belső egyházi jogi személynél munkaviszony keretében részidőben foglalkoztatott munkavállalókkal köthető-e olyan megállapodás, melyben szociális gondozási tevékenységért az Szja-tv. 3. §-ának 65. pontja alapján szociális gondozási díjat fizet ki ugyanazon munkáltató, mely kifizetés adóterhet nem viselő járandóságnak minősül? Munkaviszony keretében és a különmegállapodásban végzett tevékenység nem megegyező: fejlesztőpedagógus és portás munkavállalókra vonatkozik a kérdés.

Kérdés: Magániskolában dolgoztam óraadó testnevelő tanárként. Az iskola a koronavírus miatt március 16-án azonnali hatállyal felmondott nekem, azzal az indokkal, hogy a tantermen kívüli munkarendben nem tudnak foglalkoztatni. Szerintem ez – amellett, hogy ezt a lépést a munkáltató részéről kifejezetten rosszindulatúnak látom – hátrányos megkülönböztetés, hiszen a munkaviszonyban álló kollégámat nem küldték el! Mi ezzel kapcsolatban a véleményük?

Kérdés: Önálló egyházi jogi személynél munkaviszony keretében foglalkoztatott fejlesztőpedagógussal és portással köthetünk-e szociális gondozói megállapodást? A szociális gondozói megállapodás szerinti feladatok ellátásához mindkét dolgozó rendelkezik megfelelő képesítéssel.

Kérdés: 1960-ban születtem, pedagógus vagyok. 2025-ben mehetek nyugdíjba, 65 évesen. Érvényes-e rám 5 évvel a nyugdíj előtti védett kor? Kötelezhetnek-e a Pedagógus II-be való átsoroláshoz szükséges minősítő vizsgára, vagy maradhatok a Pedagógus I. besorolásban?

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?