Találati lista:
91. cikk / 122 Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése
Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
92. cikk / 122 Nyugdíjas óvodapedagógus – variációk a foglalkoztatásra
Kérdés: Nyugdíjas hogyan foglalkoztatható óvodapedagógusként?
93. cikk / 122 Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól
Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
94. cikk / 122 Alkalmazás és besorolás az óvodában
Kérdés: A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?
95. cikk / 122 Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza
Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
96. cikk / 122 Óvodai munkakör betöltése és besorolása
Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?
97. cikk / 122 Nyelvvizsga nélküli óvodapedagógus továbbfoglalkoztatása
Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?
98. cikk / 122 Óvodapedagógus besorolása – ha végzős hallgató
Kérdés: Utolsó éves óvodapedagógust lehet-e óvodapedagógus munkakörben alkalmazni? Ha igen, akkor hogyan kell őt besorolni?
99. cikk / 122 Nyelvvizsga nélküli óvónő besorolása
Kérdés: Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba az a határozatlan idejű kinevezéssel, felsőfokú végzettségűként óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléganő, akinek az oklevele a nyelvvizsga hiánya miatt hiányzik?
100. cikk / 122 Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2018-ban a 40 év szolgálati idővel, valamint az öregségi korhatárral nyugdíjba vonult közalkalmazottak önkormányzati fenntartású óvodákban történő foglalkoztatására? Ideértve a határozott idejű, megbízási szerződéssel történő foglalkoztatásukat is.
