287 talált cikk a nyugdíjas kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló 2024. január 1. napját megelőzően közalkalmazotti jogviszonyban állt. A Púétv. hatálybalépését követően – nem pedagógus-munkakörben – jogviszonya kertész, karbantartó munkakör ellátása mellett az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonnyá alakult át. A munkavállaló 2026. április 6. napján tölti be a 65. életévét, ezáltal az öregségi nyugdíjkorhatárt eléri. 2025. május 16. napja óta keresőképtelen állományban van. 2026. január végén postai úton nyilatkozatot küldött, amelyben arról tájékoztatott, hogy hatvanötödik életévének betöltésével nyugállományba kíván vonulni. A munkavállaló nyilatkozata jogilag munkavállalói felmondásnak minősül-e, vagy szükséges külön, kifejezett munkavállalói felmondó nyilatkozat? Amennyiben igen, a felmondási idő mértékére és kezdő időpontjára mely rendelkezések irányadók? A keresőképtelen állapot befolyásolja-e a munkavállalói felmondás közlésének joghatását, illetve a felmondási idő számítását? Amennyiben a munkáltató kezdeményezné a jogviszony megszüntetését a nyugdíjkorhatár elérésére tekintettel, milyen eljárási és időzítési szabályok alkalmazandók a jelenlegi keresőképtelenség mellett? A korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő milyen módon releváns a jogviszony megszüntetése során (különösen felmondási idő, végkielégítés szempontjából)? Az írásban benyújtott, nyugdíjba vonulási szándékot tartalmazó nyilatkozat a munkáltató részéről történő elfogadás hiányában a hatvanötödik életév betöltését megelőzően egyoldalúan visszavonható-e a munkavállaló által? Amennyiben igen, milyen feltételekkel, illetve van-e jelentősége annak, hogy a nyilatkozat munkajogi értelemben felmondásnak minősül-e? Az öregségi nyugdíjba vonulás esetén mely jogszabályi rendelkezések irányadók a jogviszony megszüntetése során, különös tekintettel a felmondási (illetve – amennyiben releváns – felmentési) idő mértékére és számításának kezdő időpontjára?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges jeleznie – kell-e egyáltalán jeleznie – a munkáltató felé, hogy nem kéri a továbbfoglalkoztatást? Közös megegyezéssel vagy felmondással célszerű megszüntetni a jogviszonyt? A felmentési idő hogyan alakul ebben az esetben?

Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, külön adószámmal az egyháztól és külön jogi személyként. A munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja. Az egyik munkatárs „nők 40” öregségi nyugdíjjal szeretne elmenni 2026. VI. hóban nyugdíjba. Az egyházi fenntartású szociális intézményekben – mivel állami normatívából élnek – a Kjt. 55–80. §-ában foglaltakat alkalmazni kell az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában. Munkatársunk a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult volt 3 éve, azt megkapta. Ha 2026 júniusában megszerzi a „nők40” öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, a 40 éves jubileumi jutalomra jogosulttá válik-e?

Kérdés: A szociális szolgáltatóközpont közalkalmazottjaival kapcsolatban kérdezzük:
1. Egyikük nyugdíj mellett dolgozik, és 2026. XI. 24-én lenne esedékes részére a 25 éves jubileumi jutalom. Ebből az intézményből ment nyugdíjba is 2023 februárjában. Öregségi nyugdíj mellett dolgozik, és most szerzi meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Kifizethető részére a jubileumi jutalom?
2. Ketten szociális munkatárs és esetmenedzser munkakörben dolgoznak a gyermekjóléti központban, idén mennek el 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, nyugdíj után folytatni szeretnék a munkát. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a jogviszonyt? Csak a közalkalmazottaknak be kell adniuk a nyugdíj megállapítása iránti igényüket a nyugdíjfolyósító felé, valamint az igazolást, hogy szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgoznak?
3. Ezen intézmény közalkalmazottjainak a jubileumi jutalom megállapításához milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
4. Nyugdíjba menő közalkalmazott 2027. VI. 5-én éri el a jubileumi jutalomhoz szükséges 40 év szolgálati időt. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, mivel a 35 év szolgálati ideje megvan. De mivel ő folytatni szeretné nyugdíj mellett a munkát, ezért a jubileumi jutalom kifizetése mikor lesz esedékes?

Kérdés: Szociális család- és gyermekjóléti központ vagyunk, ahol 2021. I. 9-én belépett (akkor 59 éves) pedagógiai felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazottnak az intézményvezető 2026. VII. hó végéig a munkakör betöltéséhez szükséges, óvodai és iskolai szociális segítő képesítés megszerzéséig felmentést adott. A közalkalmazott 2025. VII. hónaptól jogosulttá vált a „nők40” öregségi nyugdíjra, amit továbbfoglalkoztatás mellett igénybe is vett felmentési idő letöltése nélkül. A képzést eddig nem teljesítette. Előzetes bejelentése alapján, a szakképesítés megszerzési idejének végéig tervezett nyugdíjasként dolgozni intézményünknél. Mi a teendő abban az esetben, ha mégis tovább szeretne nálunk dolgozni mint nyugdíjas, van-e mód a szakképesítés megszerzése alóli felmentésére a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Amennyiben a szakképesítését nem szerzi meg a jelenlegi felmentési idő alatt (ami 2026. VII. 31-ig tart), tudjuk-e továbbfoglalkoztatni?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban lévő kolléganő 2027 májusa folyamán éri el a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges időt. A Kjt. szerint 60 nap + 4 hónap felmentési idő jár, amit a munkáltató a közalkalmazottnak maximálisan biztosítani szándékozik. A felmentési idő tervezett kezdete 2027. november 5. A közalkalmazott 2027. augusztus 1-jén éri el a 25 éves jubileumi jutalomra jogosító időt. Megkaphatja-e a felmentési ideje megkezdésekor, vélhetően 2026 októberében, vagy legkésőbb 2027. május 8-ig az utolsó munkában töltött napjáig a 25 éves jubileumi jutalmát? Vagy csak akkor jár a 25 év után a jubileumi jutalom, ha 2027. augusztus 1-jén még állományban van, és a közalkalmazotti jogviszonya még nem szűnt meg?

Kérdés: A 309/2025. Korm. rendelet alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók nyugdíj mellett is tovább dolgozhatnak, a nyugdíj folyósítása nem szüneteltethető a munkavégzés miatt. Egészségügyi intézményünk egyházi fenntartásban működik, a gazdasági, műszaki terület dolgozóinak foglalkoztatója is az egyházi fenntartású intézményünk. Valamennyi dolgozónk egészségügyi szolgálati munkaszerződéssel, egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott. A 309/2025. Korm. rendelet alapján az egészségügyi intézményben egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyben dolgozók [Eütev. 4. § b) pont, például portás, informatikus, könyvelő, takarító] is tovább foglalkoztathatóak nyugdíj igénybevétele mellett, vagy kizárólag az egészségügyi dolgozókra [Eütev. 4. § a) pont, például orvosok, szakdolgozók] vonatkozik ez a rendelkezés?

Kérdés: A nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonult munkavállaló esetében – amennyiben a munkavállaló tartósan keresőképtelen állományban van – a munkáltató jogszerűen élhet-e felmondással indokolás nélkül a keresőképtelenség időtartama alatt?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézmény vagyunk. Az új szabályozások alapján, 2026. január 1-jétől az orvosok mellett az egészségügyben dolgozók is (pl. gazdasági terület) – ha van továbbfoglalkoztatási engedélyük – kaphatnak nyugdíjat és fizetést egyszerre?

Kérdés: Szociális szférában, közalkalmazottként dolgozik az intézményvezető, aki a nők negyvenéves kedvezményes lehetőségével nyugdíjas lett, de közalkalmazotti jogviszonya folyamatosan fennáll. Vezetői kinevezése nemsokára lejár, és ezzel egy időben szeretne ténylegesen nyugdíjas lenni, azaz nem szeretne tovább dolgozni. Ebben az esetben jár-e felmentési idő, és a jubileumi jutalommal kapcsolatos szabályok miként vonatkoznak rá?