51 cikk rendezése:
31. cikk / 51 Nyugdíjjogosultság és munkajogi szabályok
Kérdés: Kérjük szíves segítségüket abban, hogy hogyan alkalmazzuk a védett korral összefüggő szabályokat a nyugdíjaskort betöltött, azon túl levő, de elegendő szolgálati idővel nem rendelkező kollégánk munkaviszony-megszüntetése esetén? Nyugdíjasnak minősül-e az ilyen munkavállaló?
32. cikk / 51 Nyugdíjas munkavállaló ismételt foglalkoztatása
Kérdés: Cégünknél két fő vezető állású munkavállaló munkaviszonya öregségi nyugdíjba menetelük miatt 2015. április 30. napjával, közös megegyezéssel megszűnt. Melyik nappal köthetek velük, mint nyugdíjas munkavállalókkal, új munkaszerződést ugyancsak vezető állású munkakörre? Kötelezően hány nap megszakításnak kell eltelni a két munkaviszony között? Melyik jogszabály szabályozza ezt? Cégünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, de nem tartozik a közszférába.
33. cikk / 51 Nyugdíjas óraadó pedagógus foglalkoztatása
Kérdés: 2015-ben rendes öregségi nyugdíjba vonuló pedagógus foglalkoztatható-e óraadóként? Ha igen, hány órában?
34. cikk / 51 Nyugdíjas munkavállaló fogalma
Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?
35. cikk / 51 Felmondási idő számítása egymást követően létesített munkaviszonyok esetén
Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?
36. cikk / 51 Felmondás az üzemi tanács elnökének
Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
37. cikk / 51 Nyugdíjas munkavállalása
Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
38. cikk / 51 Munkaszerződés hosszabbítása
Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
39. cikk / 51 Munkavégzés öregségi nyugdíj megállapításakor
Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?
40. cikk / 51 Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére
Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
