Nyugdíjas óraadó pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: 2015-ben rendes öregségi nyugdíjba vonuló pedagógus foglalkoztatható-e óraadóként? Ha igen, hány órában?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 4. §-ának 21. pontja szerint óraadó az a pedagógus, oktató, akit megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 10 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmaz az intézmény. Foglalkoztatására a Ptk. szerint kerül sor, nem vonatkozik tehát e jogviszonyra a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Nyugdíjas munkavállaló fogalma

Kérdés: Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja rögzíti a nyugdíjas munkavállaló fogalmát, és alapvetően két feltételét határozza meg: egyrészt, hogy a munkavállaló töltse be az öregségi nyugdíjkorhatárt, másrészt, hogy rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Kérdésem, hogy milyen jogszerű módon tud a munkáltató a munkavállalója kapcsán a második feltétel meglétéről tájékozódni és hitelt érdemlően adatot szerezni annak érdekében, hogy esetleges munkáltatói intézkedése, például a munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén az indokolás mellőzése megalapozott legyen?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja összegzi, hogy milyen feltételekkel tekinthető valaki nyugdíjas munkavállalónak. Ennek egyik esete, amikor valaki az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek megfelel, vagyis az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Felmondási idő számítása egymást követően létesített munkaviszonyok esetén

Kérdés: Van egy munkavállalónk, akinek az előző velünk létesített munkaviszonya tizenöt évig tartott. Tudomásunk szerint ezen munkaviszony megszűnését követően egy napot ki kell hagynia, ha nyugdíjat szeretne igényelni. Ezt követően öregségi nyugdíjasként, szintén munkaviszonyban szeretnénk tovább foglalkoztatni. Ilyenkor az újabb nálunk létesített munkaviszonyában a felmondási idő megállapítását melyik dátumtól számítjuk? Ezzel megszakad a folyamatos munkaviszonyban töltött ideje?
Részlet a válaszából: […] Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Felmondás az üzemi tanács elnökének

Kérdés: Az üzemi tanács elnökének – aki nyugdíjas – munkaviszonyát rendes felmondással meg lehet-e szüntetni? Mik ennek az előfeltételei?
Részlet a válaszából: […]  A nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók munkaviszonyátáltalában indokolás nélkül szüntetheti meg rendes felmondással a munkáltató[Mt. 89. § (6) bekezdés]. Jelen esetben azonban, mivel a munkavállaló egyben azüzemi tanács elnöke is, alkalmazni kell a választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Nyugdíjas munkavállalása

Kérdés: Milyen korlátai vannak a nyugdíjas munkavállalásának?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. nem határoz meg felső korhatárt a munkavállaláshoz.Önmagában az sem jár a jogviszony megszűnésével, ha a munkavállaló nyugdíjasnakminősül, ugyanakkor ilyen esetben a munkáltató rugalmasabban szüntetheti meg ajogviszonyt rendes felmondással [nyugdíjas munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkaszerződés hosszabbítása

Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkavégzés öregségi nyugdíj megállapításakor

Kérdés: Mikortól dolgozhat az az 58 éves, 40 év szolgálati idővel rendelkező nő, akinek 2011. október 31-én szűnik meg a munkaviszonya, és 2011. november 1-jétől igényli a kedvezményes nyugdíjat? 2011. november 7-től vállalhat-e munkát, vagy meg kell várni a nyugdíjat megállapító határozatot, és csak az után?
Részlet a válaszából: […]  A Tny. szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorátólfüggetlenül jogosult az a nő, aki– legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és– azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljesnyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)-b) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére

Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évbenrendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszonyszünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Nyugdíj melletti jövedelemkorlátozás

Kérdés: Társaságunk egy fő nyugdíjast foglalkoztat, aki 1950-ben született (60 éves elmúlt), és 2005 decemberében, 5 év korkedvezménnyel előrehozott öregségi nyugdíjba vonult, és így a nyugdíj mellett dolgozik jelenleg is. Két kérdésünk van: Vonatkozik-e rá is, hogy 2011. január 1-jétől nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet jövedelme úgy, hogy a nyugdíjat is kapja? Információnk szerint a 2008 előtt nyugdíjba vonulókra nem vonatkozik a korlátozás. Milyen jogszabály írja elő a nyugdíj melletti jövedelemkorlátozást?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti jövedelemkorlátozásról a Tny. 83/B. §-arendelkezik. A szabály értelmében, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nemtöltött személy– előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregséginyugdíjban vagy– korkedvezményes nyugdíjbanrészesül, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Rokkantsági nyugdíj és a "kedvezményes" jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 17. § (2) bekezdés e) pontja alapján a közszolgálatijogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a rokkantsági (balesetirokkantsági) nyugdíjjogosultság Ktv. 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivelrendelkező köztisztviselő azt kérelmezi. A Ktv. 17. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
3
4
5