Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. a szabadság mértéke szempontjából nem tesz különbséget a teljes és részmunkaidős munkaviszonyok között. Ezért a részmunkaidős munkavállalót is annyi munkanap szabadság illeti meg a munkaviszonyban, mint a teljes munkaidőben dolgozókat (MK 19.). A munkavállalót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra a tartamra, amíg keresőképtelen beteg [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ezt azonban orvosi igazolással kell alátámasztani, ami a jelen esetben – a munkáltató felszólítása ellenére –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 26.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában a munkavállaló keres ő képtelen betegsége nem jelenti azt, hogy a munkáltató erre hivatkozva felmondhatja a munkaviszonyt. A munkaviszony ilyenkor továbbra is fennáll, a munkavállaló pedig mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Felmentési idő és végkielégítés nyugdíjazás esetén

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felmentési id ő biztosításának szükségessége egyedül attól függ, hogy mi a munkaviszony megszüntetésének módja, illetve melyik fél szünteti meg azt. Ha a munkáltató közöl felmondást a munkavállalóval, köteles ő t legalább a felmondási id ő felére a munkavégzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Nyugdíjas munkavállaló – tájékoztatás a státuszról

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint valóban nem jár végkielégítés, illetve a munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek.]. A törvény szerint a munkavállaló (többek között) akkor minősül nyugdíjasnak, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.

Részmunkaidős nyugdíjas közalkalmazott foglalkoztatása

Kérdés: 3 órás munkaidőben alkalmazott nyugdíjas lehet-e közalkalmazott?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. nem tartalmaz tilalmat nyugdíjas személy részmunkaidőben való foglalkoztatására, és a munkaidő alsó határát sem korlátozza. Fontos viszont, hogy a munkáltatóra kiterjed-e a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 9.

Öregségi nyugellátásra jogosult kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartása és megszüntetése

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 60. §-ának (7)–(10) bekezdései szabályozzák az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartásával kapcsolatos eljárást. A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fenntartására irányuló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 12.

Baleset utáni munkavállalói igények

Kérdés: 60 évesen előrehozott nyugdíjas lettem, de a munkámat folytattam tovább. Több mint 35 éve a nemzetközi árufuvarozásban veszek részt. 2016. I. 20-án rakodás közben megcsúsztam, leestem a platóról. Hívtam a munkáltatómat, elmondtam, hogy nem tudom továbbvinni az árut, mert balesetet szenvedtem. Ott a helyszínen nem kaptam orvosi ellátást, a mellettem rakodó kolléga segített beülni a fülkébe, és vártam a váltótársamat, aki órákkal később érkezett csak meg. Kerülővel hazaszállítottak, mert útközben felvettünk egy új kollégát, akinek azonnal indulnia kellett. A baleseti osztályra nem vittek be, otthon felvittek a harmadik emeletre, és elmentek. Másnap a feleségem mentőt hívott, ami elszállított a baleseti sebészetre. Megállapították, hogy a jobb térdem eltörött, és erős rándulásom van, teljesen begipszelték a lábamat. Még azon a héten felkeresett a munkáltatóm és az irodavezető, elmondtam nekik a történteket. Felajánlották, hogy mivel nem vetne jó fényt a cégre, ha jegyzőkönyvet vennének fel, úgy gondolták, fizetnek mindent utánam, mintha dolgoznék. Mivel régóta ismerjük egymást, rábólintottam. Azt mondták, hogy kiszámolnak egy átlagbért, és azt utalják. Februárban utalták azt az összeget, amiért januárban megdolgoztam, márciusban utaltak 70 000 Ft-ot, áprilisban csak akkor utaltak, amikor telefonáltam, ismét 70 000 Ft-ot. Mivel minden hónap 10-én van fizetés, úgy gondoltam, hogy felkeresem a munkáltatót, hogy a következő fizetésnap előtt tisztázzuk a dolgokat. Sajnos erre nem került sor, mert április 19-én kaptam egy ajánlott levelet, hogy 2016. III. 31-gyel a munkaviszonyomat megszüntették. Másnap bementem a munkaügyi felügyelőségre, és panasz tettem, azóta semmit nem tudok, nem keres senki, pénzt sehonnan nem kapok. Meddig kell még várnom, vagy hova kell mennem? Baleseti jegyzőkönyvet a mai napig nem kaptam. A gyógyulásom sajnos lassú, a mai napig kezelésekre járok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A leírtakból megállapíthatóan Önt a munkaviszonyával összefüggésben érte kár, amelyért a munkáltató teljes kártérítési felelősséggel tartozik [Mt. 166. § (1) bek.]. Nincs akadálya, hogy a felek a munkavállaló kárigényét megállapodásban rendezzék, és a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 8.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően

Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e – ha igen, mikortól – kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, az Mt. értelmében nyugdíjas munkavállalónak minősül [Mt. 294. § (1) bek. ga) alpont], ezért rá a nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.

Nyugdíjaskorú munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk sokáig háztartásbeli volt, ezért – bár a 65. évét betöltötte – még sincs annyi szolgálati ideje, hogy nyugdíjba vonulhatna. Hogyan mondhatunk fel neki, kell-e ezt indokolni, és tekintettel kell-e lennünk a védett korhoz kapcsolódó állásfelajánlás és emelt végkielégítés szabályaira?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 66. §-ának (4)–(5) bekezdései írják elő, hogy a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak korlátozott okokból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 22.
1
…
3
4
5
…
7