60 talált cikk a nyugdíjas munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.

Kérdés: Hivatali köztisztviselő nyugdíjba vonul. Milyen módon lehet továbbfoglalkoztatni úgy, hogy a nyugdíját ne kelljen szüneteltetni? Van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó dolgozóként foglalkoztassuk?

Kérdés: A munkavállaló, aki megváltozott munkaképessége miatt pótszabadságban részesül, betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjasként dolgozik tovább. Ebben az esetben is jár-e neki ez a pótszabadság?

Kérdés: Kistelepülésen működő önkormányzati óvoda vagyunk. Pedagógushiány miatt nyugdíjas óvodapedagógust tudunk-e munkaviszony keretében foglalkoztatni anélkül, hogy a nyugdíjas státuszát feladná? Van-e időkorlátja ennek a foglalkoztatásnak?

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. A társadalombiztosítási szabályok értelmében korábban a Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottak a nyugdíjazásuk esetén nem tarthatták fenn a jogviszonyukat, közalkalmazottként nem dolgozhattak tovább. Választaniuk kellett a nyugdíj és a közalkalmazotti státusz között. Ha 2020. november 1-je után a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá alakulnak át, az Mt. hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalók a munkaviszonyuk megszüntetése nélkül dolgozhatnak-e tovább, miközben – akár a nők negyven év jogosultsági idejére, akár az általános szabály szerinti öregségi nyugdíjjogosultságra tekintettel – kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervektől a nyugellátás megállapítását és folyósítását?

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?

Kérdés: A női munkavállalót az Mt. hatálya alatt foglalkoztatjuk általános munkarendben, irodai munkakörben. A munkavállaló idén nyáron tölti be 61. életévét, munkaviszonya a munkáltatónál 19 éve áll fenn. A munkavállaló többször közölte már szóban, hogy ő jogosult lesz a nyár folyamán a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjra a 40 év szolgálati ideje miatt, és ő ezt meg is fogja "igényelni". Ezt az elképzelését a munkavállaló megváltoztatta, és most már úgy nyilatkozik, hogy inkább még a 2019-es évet végigdolgozza. A munkáltató szeretné a munkaviszonyt felmondással megszüntetni, de ezt az Mt. 66. §-ának (9) bekezdésére alapítaná, élve az Mt. 77. §-ának (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel. Megalapozza-e az Mt. szerinti "nyugdíjasnak minősül" kitételt a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése, és ha igen, hogyan tud erről hivatalosan, ténylegesen meggyőződni a munkáltató, vagy kénytelen megvárni a Tny. 18. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti 65. életév betöltését?

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?