2880 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a nem egészségügyben dolgozó munkavállaló nem kéri a védőoltás beadását és a munkáltató ragaszkodna hozzá? Lehet-e ezzel az indokkal felmondani vagy fizetés nélküli szabadságra elküldeni?

Kérdés: A munkavállalónkat azon kaptuk, hogy fénymásoláshoz szükséges üres lapokat csomagol el. A vizsgálat során bevallotta, hogy már fordult elő ilyen, sőt, írószereket is vitt már haza, de azzal védekezett, hogy csupán néhány, alkalmanként 50-60 papírlapról volt szó, illetve csekély számú és értékű írószerekről (toll, ceruza, iratkapocs). Megítélésünk szerint a munkáltató tulajdonában lévő, munkavégzés céljából használt eszközök eltulajdonítása akkor sem megengedhető, ha azok értéke nem jelentős, azok fogyóeszköznek minősülnek, ezért a törvényes határidőben azonnali hatállyal felmondtunk neki. A munkavállaló ezzel egyértelműen megkárosította a munkáltatót. Megítélésük szerint jogszerűen jártunk el?

Kérdés: A dolgozó 2019. augusztus 26-a óta dolgozik pedagógiai asszisztensként (besorolása C/2, 2022. január 1-jén változna C/3-ra), és ezt megelőzően 2,5 évet dolgozott még óvodában közalkalmazottként, illetve 4 hónapot más területen munkaviszonyban. 2021. június 14-én szerzett óvodapedagógus-diplomát, így óvodapedagógus-munkakörben kívánja az intézmény tovább foglalkoztatni. Abesorolását illetően helyesen járunk-e el az esetében, ha gyakornoki fokozatba soroljuk (hiszen átkerül a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá), és mivel van szakmai gyakorlata, de 6 év munkaviszonnyal nem rendelkezik, ezért 6 hónap gyakornoki időt kötnénk ki számára? A korábbi besorolása "magasabb" (C/2), ezért esetleg őt PedI/2-be kellene besorolni, minősítő vizsga nélkül? Melyik besorolás a helyes?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében, amennyiben ezt megelőzően két évig (2006-2007) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen polgármesteri hivatallal, ez a két év beleszámít-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalomnál?

Kérdés: Az Efotv. szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
A foglalkoztatás időbeli korlátozási szabályát lehet-e úgy értelmezni, hogy jogviszonyonként kell a maximum öt napot nézni, és mivel minden egyes bejelentés új jogviszonyt hoz létre, ezért ezek az "öt napok" akár egybe is folyhatnak? Sem az Efotv., sem az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely előírná, hogy a jogviszonyok létesítése között mennyi időnek kell eltelnie, vagy a napokat össze kellene számítani, ha nincs megszakítás a régi és az új jogviszony között. Ennek hiányában az a helyzet is előállhatna megszakítás nélküli újabb jogviszony létesítése esetén, hogy bár a korábbi jogviszony csak például három napra szólt, az új, de megszakítás nélkül kötött jogviszony nem szólhat csak két napra, viszont ilyen korlátozást a törvény nem tartalmaz. A Munkaügyi Levelek 35. számában a 691. kérdésre adott válasz szerint: "ha a korábbi munkaviszony az Efotv. hatálya alá tartozó alkalmi munkára létesült, és egybefüggő időtartama elérte az öt napot. Ekkor a hatodik naptól nem lehet ismét alkalmi munkára munkaviszonyt létesíteni." A fentiek helytállósága esetén kérdésünk, hogy ha az egybefüggő foglalkoztatás időtartama nem éri el az öt napot (pl. három nap), a következő naptól (azaz a példa szerint a negyedik naptól) létesíthető ismét alkalmi munkára jogviszony? Ha igen, maximum mennyi egybefüggő napra (csak két napra, a korábbi 3 nap miatt, vagy akár öt napra is)? Van-e jelentősége, hogy ugyanazon felek között azonos vagy eltérő feladatra létesül az ismételt alkalmi jogviszony?

Kérdés: Egy kis benzinkúton a munkavállalóink rendszeresen kapnak borravalót az ott tankolóktól, amikor lemossák a szélvédőket – bár ez kifejezett munkaköri feladatuk, a szolgáltatás magas színvonala érdekében ezt a munkáltató minden ügyfélnek ingyen biztosítja. Belső feszültséget is okoz, mivel a pénztárnál dolgozó kollégák ilyet nem kapnak, így kevesebbet keresnek. Előírhatjuk, hogy nem fogadhat el borravalót, és ha mégis, akkor beszámítjuk az alapbérébe? Vagy mondhatjuk azt, hogy a borravalót be kell adni a közösbe, és majd minden kolléga részére felosztja a munkáltató?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?

Kérdés: Az óvodákban foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok kötelező óraszámának meghatározására az Nkt.-ben nem találtam konkrétumot. Az óvodákban kinevezett és megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok heti kötelező óraszámát a hatályát vesztett Közokt. tv. 21 órában határozta meg, és 1 óra kedvezményt adott az utazó gyógypedagógusok alkalmazásakor. Jelenleg az óvodában kinevezett vagy megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok és logopédusok esetében hány órában kell meghatározni a heti kötelező óraszámot? Az óvodában a kinevezett vagy megbízási díjért alkalmazott utazó gyógypedagógusok, logopédusok kinevezésénél mennyi a heti kötelező óraszám?

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?