2813 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?

Kérdés: A munkáltató csak a magyar nyelvet ismeri, a munkavállaló pedig csak spanyolul tud. A felek kétnyelvű (magyar és spanyol), kéthasábos formában kötnek munkaszerződést. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az adott munkaszerződés egy pontja vonatkozásában eltérő a magyar és a spanyol verzió jelentése? Érvénytelennek minősül ez a rendelkezés?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?

Kérdés: Ügyfelünk kollektív szerződésében rögzítve van, hogy az érintett munkavállalók az ügyeletért mennyi bérpótlékot kapnának. A munkáltató ettől el szeretne térni, mégpedig a munkavállaló javára. Egy különmegállapodással a munkáltató és a munkavállaló között el lehet-e térni a hatályos kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésétől? Egyfelől a munkavállaló javára történne az eltérés, ugyanakkor a kollektív szerződésben nem fél a munkavállaló, az a munkáltató és a szakszervezet között került megkötésre.

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonult 2024. 05. 22-től. 2023. 12. 11-től 2024. 01. 22-ig szabadságát, majd 2024. 01. 23-tól 2024. 05. 21-ig felmentési idejét töltötte. Munkavégzését kiküldetési rendelvény alapján sajátgépjármű-használattal végezte. 2024. 06. 26-tól folyamatosan keresi intézményünket. Első levelében kifogásolta, hogy nem kapta meg a május havi jövedelmét, melyre válaszul tájékoztattuk, hogy május hónapban hóközi kifizetésként megkapta a járandóságát, valamint a szabadságmegváltást is. Következő levelében tájékoztatott, hogy véleménye szerint számszaki hibát tartalmaz a számfejtés (a Magyar Államkincsár készíti a számfejtést). Kértük, hogy tájékoztasson az általa vélt számszaki hibáról, hogy az Államkincstárral együtt kivizsgálhassuk a problémát. Eddig erre válasz nem érkezett. 2024. 07. 15-én ismét jelentkezett, kéri a 2023. 10. és 11. havi km-elszámolás kifizetését, melyet kiküldetési rendelvény alapján fizetünk a dolgozóknak. Válaszunkban kértük, hogy tájékoztasson arról, mikor adta le intézményünknek a kiküldetési rendelvényt. Intézményünk területén nem fellelhető az általa állítólag leadott kiküldetési rendelvény másolati példánya. 2024. 07. 18-án ismét kifogással élt, hogy az iratanyag átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a kiküldetési rendelvényt is. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv csak a munkaköréhez tartozó iratanyag átadását, valamint tárgyi eszközt tartalmaz. A jegyzőkönyv, valamint az 2023. évi M30-as igazolás is postai úton (ajánlott küldeményként) lett kiküldve részére, mivel nem jött be aláírni a dokumentumot. Továbbá tájékoztatott, hogy feljelentést tesz a NAIH felé, hogy az általunk használt e-mail-címet arra jogosulatlan személyek is láthatják. Megjegyezzük, hogy a kifogásolt e-mail-címet jogosulatlan személyek nem látják, hiszen ez intézményünk hivatalos levelezési címe, és ő is ezen küldte a leveleit. Miután intézményünktől teljesen leszámolt május hónapban, meddig kötelessége az intézményvezető asszonynak válaszolni ezekre az e-mailekre, melynek – véleményünk szerint – valóságtartalma nincs?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője a 18 fő munkavállalóból 7 fővel külön-külön leült beszélni, hogy a cég fizetésképtelen lett, nem tudja a munkabéreket kifizetni a munkavállalóknak. Megérti, ha már holnap nem is jönnek be dolgozni. Ezzel a „módszerrel” 6 főtől azonnal megvált oly módon, hogy közös megegyezést írtak alá rövid határidővel. Így a munkáltató még a felmondási időt is megspórolta. Egy munkavállaló azonban kérte, hogy legyen jogilag rendben a felmondás. A munkáltató azonban közölte, hogy a szerződés szerinti felmondási időt nem akarja kifizetni. A munkavállaló legyen „jó arc”, és menjen el mihamarabb. Naponta zaklatta, hogy mikor távozik már. Így ez a kolléga is pár hét alatt távozott. A cégnyilvántartás szerint nincs felszámolás, végelszámolás a cég ellen, a cég fizetésképtelenségének jele nincs. Az elküldött munkavállalók mind közös megegyezést írtak alá, ezen a jogcímen került megszüntetésre a munkaviszonyuk. Van-e bármilyen lehetőségük az elküldött kollégáknak, hogy a felmondási időre járó járandóságot (végkielégítést) megkapják?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők besorolásánál figyelembe kell-e venni az egy-egy napokra szóló egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt?

Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?

Kérdés: A munkavállalót hányszor kell felszólítani, hogy igazolja keresőképtelenségét, mielőtt a munkáltató a felmondás mellett dönt?

Kérdés: Az Mt. 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján bármely fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő tartama alatt. Az „indokolás nélkül” történő megszüntetésre vonatkozó fordulatot hogyan kell pontosan értelmezni? Nem kell fennállnia valamilyen indoknak, vagy pedig fenn kell állnia, de azt közölni nem kell a munkavállalóval? Az Mt. 2023-ban hatályba lépett szabályai közé tartozik a 64. § (3) bekezdése, melynek értelmében – az említett bekezdésben meghatározott esetekre történő munkavállalói hivatkozás esetén – annak ellenére is meg kell indokolni a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, hogy a törvény indokolásnélküliséget ír elő. Abban az esetben, ha a munkavállaló él az Mt. 64. §-ának (3) bekezdésében foglalt hivatkozással, és ennek következtében a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia, akkor a munkáltató indokolásának – tekintettel arra is, hogy a próbaidő célja az, hogy „a felek egymást kipróbálják” – milyen feltételeknek kell megfelelni, az Mt. 64. §-a (2) bekezdésének? Milyen okra történhet a hivatkozás, az Mt. 78. § (1) bekezdése a) és b) pontjainak megfelelő okokra?