532 talált állásfoglalás a munkavégzési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?

Kérdés: A polgármesteri hivatalunkban többféle jogviszony keretében látják el feladataikat a dolgozók. Kérdésem, hogy a köztisztviselők mellett a polgármesternek, illetve a munkavállalók számára is jár-e a keresetkiegészítés? További kérdésem: az a köztisztviselő, aki felmentési idejét tölti, kaphat-e keresetkiegészítést?

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?

Kérdés: Nyár elején legyengített egy kisebb betegség, ezért igénybe vettem a hátralévő 10 nap szabadságomat. Nem tudtam, hogy jár-e a nyugdíjasok részére betegszabadság, így jobbnak láttam, ha inkább szabadságra megyek. Sajnos nem maradt karácsonyra egyetlen szabadnapom sem, ezért arra gondoltam, kivennék pár napot a jövő évi szabadságom terhére. A munkáltatóm erre nem adott lehetőséget, és munkavégzésre kötelezett a karácsony körüli két hétben. Szeretném megtudni, hogy a jövő évi szabadság előrehozása elképzelhető-e?

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?