Közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok

Kérdés: Köztisztviselői kinevezést kaptam egy önkormányzatnál. A besorolásomkor a munkáltatóm figyelmen kívül hagyta azt az időszakot (2007. májustól novemberig), amikor alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam. Kérdésem, hogy tényleg nem számít-e be ez az idő a fizetésem megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselő besorolásánál(23. §) a munkaviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban,közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, igazságügyialkalmazotti szolgálati, illetve munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Bírósági idézés – mentesít a munkavégzési kötelezettség alól?

Kérdés: Néhány éve polgári perben próbálok érvényt szerezni egy jogos követelésemnek. A per soron következő tárgyalási napja egybeesik az egyik nagyobb projektünk teljesítési határidejével. Jól gondolom, hogy az Mt. alapján a munkáltatóm köteles lenne elengedni a tárgyalásra? Nem szeretnék újabb tárgyalási határnapot kérni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 107. §-a rögzíti azon eseteket, amikor a munkavállalóa jogszabály erejénél fogva mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ennekegyik tipikus példája az állampolgári kötelezettség teljesítésének ideje,amikor a kiesett munkaidőre még díjazás (távolléti díj)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Diákszövetkezetnél végzett munka – beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése határozza meg azokat afoglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a köztisztviselő besorolásánálfigyelembe kell venni, illetve e rendelkezés határozza meg a beszámíthatóidőtartamok mértékét is. E rendelkezés szerint a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás

Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak, illetve agyermek hároméves koráig – fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Előresorolás a felmentési idő alatt

Kérdés: Huszonkét éven át közalkalmazottként dolgoztam egy egészségügyi intézménynél. Tavaly novemberben felmentettek, hathavi felmentési időm májusban telik le. Számításaim szerint 2009. január 1-jétől esedékes lett volna az előresorolásom. Jogosult vagyok-e januártól kezdődően a magasabb szorzóval számított illetményre?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. általános szabályként háromévenként esedékeselőresorolási kötelezettséget állapít meg a munkáltató számára [Kjt. 65. § (1)bek.]. A Kjt. egységessé teszi a besorolásokat azzal, hogy nem egyénenként,naptári módon számítja a három év leteltét, hanem valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:  

Jár-e bér május 1-jére?

Kérdés: A válságra tekintettel bevezettük a négynapos munkahetet. (Dolgozóinkkal munkaszerződést módosítottunk.) Ennek alapján hétfőtől csütörtökig 32 órát ledolgoznak, a péntek szabad. Idén május 1-je péntekre esik. Ez most nekik fizetett ünnep vagy sem? Lehet-e, hogy emiatt egy nappal több bért kell nekik fizetni május hónapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ában felsorolt munkaszüneti napokon csakbizonyos munkarendben dolgozó munkavállalók foglalkoztathatók (megszakításnélküli munkarend, külföldre informatikai eszközzel való szolgáltatás,kiküldetés esetén, illetve rendkívüli munkavégzés keretében), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címkék:    

Munkanap-áthelyezési szabályok – év közben belépők esetében

Kérdés: Hétfőtől péntekig tartó munkarendben működünk. Idén január 2-a, péntek a munkanap-áthelyezések miatt pihenőnap volt, ezt kell március 28-án, szombaton ledolgozni. Ugyanakkor több munkavállalóval 2009. január 2-a után létesítettünk munkaviszonyt. Ezen munkavállalók számára is munkanapnak minősül március 28-a? Ők ugyanis még nem voltak jogosultak a január 2-ai pihenőnapra, vagyis nincs mit ledolgozniuk március 28-án. Hogyan kell értelmezi a rendelet szabályait ezen munkavállalók vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az SZMMrendelet általános szabály szerint csak a "normál", hétfőtől péntekig tartómunkarendben (ún. általános munkarendben) működő munkáltatóknál foglalkoztatottmunkavállalókra vonatkozik, ezért a kérdést feltevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
Kapcsolódó címke:

Munkaszüneti nap elszámolása a felmentési idő alatt

Kérdés: Ha valaki a felmondási idejét tölti 2009. február 10. napjától 2009. május 10. napjáig, és ezen időszakban van két fizetett ünnep (április 13. és május 1.), akkor a fizetett ünnepre távolléti díjat vagy átlagkeresetet kell elszámolni, ha munkavállaló a munkavégzés alól fel van mentve?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (3) bekezdése szerint a munkavégzés alólifelmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Az Mt. 152. §szerint, ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére azátlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondás elleni védettség – a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. felmondási tilalmakra vonatkozó szabályai szerint amunkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással – többek közt – annak betegség miatti keresőképtelensége esetén,legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év alatt; valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:      

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A válaszunkat szükséges kettéválasztani a rendes szabadság,valamint a betegszabadság szempontjából. Az előbbi kiadását és annak arányosdíjazását az anyagi nehézségekre hivatkozással sem kérheti a keresőképtelenmunkavállaló. Erre csak akkor lesz jogosult, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
49
50
51
…
53