2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.

Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott óvodában dolgozik két konyhalány, egyikük B, másikuk C fizetési osztályba van sorolva. Áthelyezéssel szeretné őket átvenni az önkormányzat településellátó szervezete, mely a 77/1993. Korm. rendelet alapján működik, amely viszont a konyhalányokat csak A fizetési osztályba engedi sorolni. Egy ilyen áthelyezésnél melyik a fontosabb szempont? Az áthelyezés szempontja, tehát nem érheti őket hátrány, és ugyanúgy kell foglalkoztatni az új munkáltatónál, vagy pedig ilyen esetben visszasorolhatók A fizetési osztályba, hiszen nem enged mást a jogszabály?

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?

Kérdés: A 2023. január 1-jei módosításra tekintettel az Mt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja kizárja az eltérés lehetőségét az Mt. 51. §-a kapcsán. Távmunkavégzés esetén ez praktikusan azt jelenti, hogy jogellenesek azok a szerződéses rendelkezések, miszerint az alapbér magában foglalja a munkavállaló távmunkavégzése során felmerülő indokolt költségeit is? A jogszabály korábbi állapota alapján – álláspontunk szerint – jogszerűek voltak az ilyen kikötések azon az alapon, hogy a távmunka lehetőségének biztosítása önmagában is egy olyan kedvező feltétel, amely összességében úgy is kedvezőbb a munkavállalóra nézve, hogy a vonatkozó költségek megtérítése a munkavállalót terhelik.

Kérdés: 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének kiszámításánál az ágazati szakmai pótlékot is bele kell-e számolni, vagy csak az alapilletményt? A közalkalmazott óvodapedagógus.

Kérdés: A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személynek, ha a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdő időpontja rendszeresen változik, a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a közalkalmazottak, munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket [Sztv. 94/L. § (6) bek.]. Ezt mely beosztásban kell alkalmazni? A lakóotthonban dolgozó gondozónőink megszakítás nélküli két műszakban dolgoznak, napi 12 órás beosztásban 7–19-ig és 19–7-ig, illetve néha napi 8 órás beosztásban. Náluk 30%-os műszakpótlékot alkalmazunk. A 15%-os bérpótlék mely esetekben jár?

Kérdés: Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?

Kérdés: A Kjt. 23/B. §-ának (1)–(7) bekezdése írja le a közalkalmazottak részmunkaidőben történő foglalkoztatásának eseteit. A Kjt. 23/B. §-ának (8) bekezdése kimondja, hogy az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható vezető megbízású közalkalmazott tekintetében. Felmerült az a kérdés, hogy az Mt.-módosítást követően az Mt. 61. §-ának (4) bekezdése alkalmazható-e a vezető beosztású közalkalmazottak esetében?

Kérdés: A közfoglalkoztatott rendszeresen vérplazmát ad munkaidőben a munkahelyétől 40 km távolságra lévő vérplazmacentrumban. A plazmaadásról igazolást csatol be. Ez az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontban meghatározott véradásnak minősül-e, illetve munkabér jár-e erre az időszakra, valamint a teljes munkanap igazolható-e ebben az esetben, vagy csak a minimális 4 óra időtartam?