4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 209. §-ának (3) bekezdése alapján a vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki. A kommentárok értelmében annak nincs akadálya, hogy a munkáltató a vezető állású munkavállalójára a felek közötti megállapodással „terjessze ki” a kollektív szerződést (így a megállapodás tulajdonképpen megismételné a kollektív szerződés rendelkezéseit). Van-e annak akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával (egyoldalú kötelezettségvállalása útján/szabályzattal/belső gyakorlata által) vagy akár ráutaló magatartásával „terjessze ki” a vezető állású munkavállalóra a kollektív szerződést? Lehetséges, hogy a kollektív szerződésnek csak bizonyos rendelkezéseit terjessze ki a munkáltató a vezető állású munkavállalóra?

Kérdés: Az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban a munkaviszony kezdetére és tartamára, valamint a munkahelyre vonatkozóan eleget tesz a munkáltató a jogszabályi előírásoknak, ha annyi szerepel, hogy ezekről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben állapodnak meg? Munkáltatói figyelmeztetés esetén (joghátrány nem éri a munkavállalót, nem érinti az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt, a munkáltató csak felhívja a munkavállaló figyelmét, hogy a jövőben tartsa be a munkavégzésre irányadó szabályokat), amennyiben ez írásban kerül kiadásra a munkavállaló számára, akkor annak kell jogorvoslati kioktatást tartalmaznia?

Kérdés: Munkáltatóként az ukrán állampolgárságú munkavállalóinkkal kétnyelvű – ukrán és magyar nyelvű – munkaszerződést kötünk. Álláspontunk szerint a munkaszerződés a szóban létrejött megállapodás írásbeli leirata. Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy magából az okiratból kitűnjék, annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Azzal, hogy a munkavállalók a munkaszerződésben látják a saját nyelvük szerinti fordítást, eleget teszünk az érvényességi feltételeknek? Vagy csak akkor teljes körű és érvényes a megállapodás, ha annak tartalmát a tanúk egyike felolvasta és megmagyarázta a munkavállaló számára (és ennek ténye az okiratból kitűnik)?

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?

Kérdés: Álláspontunk szerint a felek között a munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával jön létre, mely szóbeli megállapodásnak írásbeli leirata a munkaszerződés. Így – véleményünk szerint – a munkaviszony létrejöhet június 17-én, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum létrejöhet később, például június 18-án. Amennyiben az álláspontunk helyes, a munkaszerződés (szóban létrejött megállapodás leirata) módosítása is kezelhető a fentiek szerint?

Kérdés: Cégünk Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat alkalmaz. A tartózkodási engedély iránti kérelem elindításához az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által előírt szempontok szerinti előzetes megállapodást kötünk a munkavállalókkal. Az „elő-munkaszerződés” a foglalkoztatás bevándorlási szempontból is fontos alapszabályait tartalmazza. A beutazást követően, munkába állás előtt a „végleges munkaszerződésben” állapodunk meg további feltételekről, amelyeket az előzetes megállapodás nem tartalmazott. Ilyen például a próbaidő, mit tekint a munkáltató súlyos szerződésszegésnek, ügyféltáron keresztül történő kommunikáció, tizennégy egybefüggő naptári napnál rövidebb szabadság kiadása. A jogszabály szerint, ha az engedély kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően, valamint a kért engedély időtartamának megfelelő időtartammal kell létrehozni. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen [Flt. 7. § (7) bek.]. Több, harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról szóló online oktatáson elmondták, hogy az előzetes megállapodásnak és a munkaszerződésnek pontról pontra meg kell egyeznie (kizárólag az alapbér tekintetében lehet eltérni a munkavállaló javára). Ebből az álláspontból kiindulva, ha az előzetes megállapodásban nem kötöttük ki a próbaidőt, akkor a munkaszerződésben már nem tehetjük meg, ha be is kerül a próbaidőre vonatkozó pont, az érvénytelen. A vállalatunkon belül a folyamatokat szeretnénk felülvizsgálni és javítani. Az előzetes megállapodásban elegendő az előírt követelményeket megadni? Vagy kötelező már az előzetes megállapodást is a munkaszerződéssel egyező tartalommal elkészíteni és aláíratni (azzal a kivétellel, hogy az alapbér tekintetében a munkavállaló javára eltérhet a munkavállaló, illetve a munkaviszony kezdetének pontos napja a tartózkodási engedély alapján kerül be a munkaszerződésbe)?

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót átmenetileg, rövidebb ideig a meglévő munkakörén túl más munkakörben is foglalkoztatná (tehát mindkét munkakörbe tartozó feladatokat is ellátna). Jól gondoljuk, hogy erre két lehetősége van a munkáltatónak: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és a határozott idejű munkaszerződés-módosítás?

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vagyunk. Köthető-e két egészségügyi szolgálati munkaszerződés ugyanazzal a munkavállalóval, ha két külön szervezeti egységben végezné a tevékenységét? Például az egyik szervezeti egységben heti 40 óra, a másikban 15 óra.

Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzéséhez laptopot kapott, amelyről átvételi elismervény készült. A gép hazahordásához vett magának egy laptoptáskát. Egyik nap, munkába jövet a táska vállszíja leszakadt, a laptoppal együtt a földre esett, amely elhajolt; továbbra is működőképes, de sérült, javításra szorul. Felelős-e a munkavállaló a sérülésért?

Kérdés: Mentesül-e az ülnök a munkahelyén a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha bírósági ülnöki feladatot lát el, és részt vesz egy tárgyaláson e minőségében? Ha igen, akkor díjazás is megilleti a munkáltatójától, azaz fizetett a távolléte?