4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?

Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?

Kérdés: Munkahelyemen napi rendszerességgel végeznek alkoholvizsgálatot. Korábban nem kifogásoltam az eljárást, hiszen a kollektív szerződésünk is rögzíti, hogy tilos a munkaidő előtti, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás. Mostanában viszont naponta többször is megszondáztat a főnököm, ami kifejezetten egy személyes konfliktusból fakad. Felháborít az igazságtalanság és a kollégáim előtti megaláztatás. El kell tűrnöm a vizsgálatokat? Félek, hogy egy esetleges ellenszegülésem esetén rendkívüli felmondással elbocsátanak.

Kérdés: Kötelezhetem-e a munkavállalóimat arra a nyelvi képzésre, amit a cégem munkaidőben a telephelyén biztosítana? Görögországi érdekeltségünkre tekintettel szeretném, ha 10-15 munkavállaló elsajátítaná a görög nyelvet, azonban tisztában vagyok a nyelv nehézségeivel (pl. más betűk). Hol kell előírnom a kötelező képzést (a munkaköri leírásban, a munkaügyi szabályzatban stb.)?

Kérdés: Több munkavállalónk is Budapesten bérel lakást, és hétvégenként vidékre utazik haza. Az utazási költségtérítésről szóló jogszabály úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit. Hétvégi a hazautazás, ha a munkavállaló "ideiglenesen" munkavégzési célból költözik munkahelyével azonos helységbe, illetőleg annak közelébe, és onnan hetente utazik egyszer állandó lakóhelyére. Nem egyértelmű viszont, hogy meddig tekinthető "ideiglenesnek" ez a helyzet? Ha valaki évek óta munkavállalónk, akkor is kötelesek vagyunk részére megtéríteni a hétvégi hazautazás költségeit? Jogszerű-e, ha például csak a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek fizetünk hétvégi hazautazásuk esetén költségtérítést?

Kérdés: Miként járjunk el, ha munkavállalónk munkaviszonya augusztus 31-én megszűnt, de több napot volt betegszabadságon idén, mint amennyi időarányosan járt volna? Betegszabadságra vagy táppénzre jogosult a részére járó időarányos betegszabadságnapok túllépése esetén? Ha táppénzre jogosult, hogyan igényelhetjük tőle vissza a jogosulatlanul igénybe vett, a betegszabadságra járó díjazást?

Kérdés: A raktárvezető május 15-én vette át a raktárkészletet az esedékes leltározás után, és júniusban a leltárfelelősségi megállapodást is aláírtuk vele. A következő, júliusban esedékes leltár során kiderült, hogy az engedélyezett mértéket meghaladóan hiányoznak műszaki alkatrészek. A munkavállalót felhívtuk, hogy jelölje meg a hiány okát, ha pedig nem tudja megtenni, akkor ismerje el a leltárfelelősséget, és adjon meghatalmazást a kártérítési összeg munkabéréből történő levonására, de ennek a felhívásnak nem tett eleget. Arra hivatkozik, hogy nincs érvényes leltárfelelősségi megállapodás közöttünk. Kérem, írják meg álláspontjukat, hogy miként lehet megoldani az ügyet!

Kérdés: Szakszervezetünk egyeztetést folytatott a munkáltatóval a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalásával kapcsolatban, de a munkáltató továbbra is megtagadta az erre irányuló kérésünket. Ezért a korábban közzétett sztrájkfelhívásnak megfelelően sztrájkot hirdettünk. A munkavállaló szerint a sztrájk jogellenes, mivel ez olyan egyedi munkáltatói intézkedés, amelynek a megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik. Valóban kötelezheti a tagdíj átutalására a bíróság a munkáltatót, és így jogellenes a sztrájkunk?

Kérdés: Egyik munkavállalónkat jogerősen elítélték csalás miatt, mivel az általa kezelt pénzzel sajátjaként rendelkezett, és azt a látszatot keltette, hogy minden rá bízott csekket befizetett. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát, és követeltük az általa okozott károk megtérítését. A rendkívüli felmondás jogszerűségét a munkavállaló nem vitatta, de nem hajlandó a teljes kárt megtéríteni arra hivatkozva, hogy a kezelt pénzt nem jegyzék ellenében vette át, illetve nem ismeri el a károkozás tényét. Érdemes bírósághoz fordulnunk a követeléssel?

Kérdés: A munkaszerződésembe belevettünk egy másik cég által kötött kollektív szerződésre való hivatkozást azzal, hogy ha a munkáltatóm megszünteti a jogviszonyomat, akkor a kollektív szerződésnek a munkaszerződésem megkötésekor hatályos rendelkezése szerinti juttatásokat kapom (hosszabb felmondási idő, egyhavi pluszjuttatás a nyugdíjba vonulóknak). Most felmondott a munkáltatóm, de nem akarja a kollektív szerződésben foglaltakat teljesíteni. Érvelése szerint nem vonatkozik rá a kollektív szerződés, hiszen nem ő kötötte, nem írta alá, ahhoz nem csatlakozott. Kérdésem: a munkaszerződésemre történő hivatkozással alappal kérhetem-e a kollektív szerződésben foglalt pluszjuttatást és a hosszabb felmentési időt?