4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Magasabb vezetői beosztásban lévő közalkalmazott jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizethető-e végkielégítés, illetve bármilyen más jogcímen jutalom, rendkívüli juttatás? Amennyiben igen, vonatkozik-e annak mértékére valamilyen korlát, például a Kjt. 77. §-ának (3) bekezdése szerint?

Kérdés: Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi képviselő munkaviszonyát kívánja megszüntetni az érintett személy munkakörének megszüntetésére tekintettel, de a munkavédelmi bizottság megtagadja az egyetértés biztosítását, milyen bírósághoz fordulhat a munkáltató, és milyen határidőn belül nyújthatja be a keresetet? Vannak-e speciális eljárási szabályok az ilyen perekre?

Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?

Kérdés: Munkavállalónk 2024. január 1-je óta keresőképtelen állományban van. Utolsó betegpapírja a keresőképtelen állapotról május 28-ig szól. Azóta hitegetett, de kiderült, hogy orvosnál nem járt, a betegállományt május 29-től nem tudja igazolni. Amellett, hogy a keresőképtelenségről igazolást nem adott le, munkahelyén többszöri írásos felszólításra sem jelent meg, ezért a mai napon azonnali hatályú felmondást küldtünk el részére postai úton. A május 29-től eltelt időt munkajogi szempontból minek kell tekintenünk? Keresőképtelen időszaknak – bár erről igazolást nem kaptunk –, vagy igazolatlan távollétnek? Mindez a munkaviszony megszűnésének napjáig számítandó szabadság szempontjából fontos. Az Mt. szerint ugyanis a keresőképtelenség időszakára jár szabadság, de az igazolatlan távollét időszakára – álláspontom szerint – nem. Helyesen gondolom?

Kérdés: Amennyiben egy, a szociális ágazatban, szociális személyes gondoskodást végző, alapszolgáltatás keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonyának betöltéséhez egy, a 81/2004. ESzCsM rendelet 16. §-ában meghatározott képzés szükséges, köthető-e tanulmányi szerződés? A jogszabályok azt írják elő, hogy a hivatkozott képzés után kiállított tanúsítvánnyal rendelkezni kell, vagy a képzésben lévőként kell a foglalkoztatást megindítani, és a tanúsítványt két év után kell megszerezni (1/2000. SzCsM rendelet). A Szoctv. 19/D. §-a lehetőséget ad a jogviszony megszüntetésére, amennyiben a kötelező továbbképzések nem teljesítettek, azonban – értelmezésem szerint – ez nem továbbképzés. A foglalkoztatás határozott idejű jogviszonyként (helyettesítő státusz) kezdődött, amely az idei évben határozatlan idejű lett. A képzésre történő jelentkezés megtörtént a határozott időtartam alatt, azonban a foglalkoztatás még képzési jogviszony nélkül jött létre. A képzés most indul, már a határozatlan idejű foglalkoztatás alatt. A képzésre történő jelentkezés munkáltatói (jogszabályi hivatkozásra alapozott) szóbeli utasításra történt. A fenntartó tanulmányi szerződést kíván kötni a közalkalmazottal, és ezt szabják feltételéül annak, hogy a képzés díját és annak járulékos költségeit megtérítsék a közalkalmazottnak. Amennyiben a foglalkoztatott a tanulmányi szerződést nem írja alá, a foglalkoztató arról tájékoztatta a közalkalmazottat, nem vállalja át az utazás és szállás költségét (a képzés szervezése a munka- és lakóhelytől 220 km-re, egyszerre 5 egymást követő napon történik több alkalommal). Az Mt. 229. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján tanulmányi szerződés nem köthető a munkáltató által kötelezően előírt képzésre (amennyiben a munkáltató kötelezte a munkavállalót). Álláspontom szerint, mivel az alkalmazás feltétele a képzés, amely ellenére a foglalkoztató felvette a közalkalmazottat, a képzés kötelező jellege miatt az Mt.-ben foglalt semmisségi ok alkalmazandó, és mint kötelező képzés, valamennyi járulékos költség kötelezően térítendő, valamint a képzésben töltött aktív idő munkában töltött időnek tekintendő. Köthető-e tanulmányi szerződés a fent nevezett, ESzCsM rendeletben foglalt képzés teljesítésére, vagy annak költségeit a munkáltatónak/foglalkoztatónak viselnie kell?

Kérdés: Az Mt. 263. §-a értelmében a munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Mit kell érteni a jóléti célú pénzeszközök alatt?

Kérdés: A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az üzemi tanács véleménye nem köti a munkáltatót? Mi történik abban az esetben, mi a jogkövetkezménye annak, ha a munkáltató az üzemi tanács véleményének kikérése nélkül hoz intézkedést, alkot szabályzatot?

Kérdés: A felek a munkaszerződésben rögzítik az alapbért. Mi a következménye annak, ha az alapbér számmal, illetve betűvel írt összege eltér? Melyik összegre jogosult a munkavállaló?

Kérdés: A munkáltató csak a magyar nyelvet ismeri, a munkavállaló pedig csak spanyolul tud. A felek kétnyelvű (magyar és spanyol), kéthasábos formában kötnek munkaszerződést. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az adott munkaszerződés egy pontja vonatkozásában eltérő a magyar és a spanyol verzió jelentése? Érvénytelennek minősül ez a rendelkezés?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?