4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe kerültünk. A rugalmasabb foglalkoztatás érdekében élni szeretnénk az Mt.-beli új munkaidő-átcsoportosítás lehetőségével. Kölcsönös megegyezéssel úgy kívánjuk a munkavállalóink munkaszerződését módosítani, hogy 2009 szeptemberétől az év végéig napi 5 óra legyen 8 óra helyett a rövidebb teljes munkaidejük. Amennyiben a gazdasági helyzetünk megengedi, az így nyert órákat hogyan oszthatjuk el jövő év januárjától? 2010-től felemelhetjük a munkaidő mértékét napi 12 órára, illetve heti 60 órára?

Kérdés: Az alkalmi munkavállalásról szóló jogszabály előírja a közteherjegy beragasztását az AM könyvbe. Gyümölcsszedésre alkalmazott alkalmi munkásokat célszerű teljesítménybérrel foglalkoztatni. A munkanap elején nem lehet tudni, kinek mennyi lesz a teljesítménye, így mekkora összeget írjunk a könyvbe. Be lehet-e írni azt az AM könyvbe, hogy pl. 300 Ft/láda a fizetendő munkabér, és a nap végén a ládákat összeadva beragasztják a megfelelő bélyeget?

Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Cégünk a délelőttös műszak végén és a délutános műszak elején – a munkavállalók együttes oktatása érdekében – kötelező munkavédelmi oktatást szervezett, egyik munkatársunk azonban megtagadta a részvételt. Az oktatás megkezdését követően kollégáját kérte meg arra, hogy helyette is írja alá a jelenléti ívet, majd ezek után engedély nélkül eltávozott. Számon kértük a mulasztást, ám arra nem tudott ésszerű okot találni. Ezt követően rendkívüli felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Külföldre közvetítünk magyar munkavállalókat, elsősorban házi betegápolókat, házvezetőnőket, gyermeknevelőket. Tudjuk, hogy a kiközvetítésre kerülő munkavállalótól a munkaközvetítésért díjazásban nem részesülhetünk. A munkaközvetítésen kívül azonban számos esetben a munkavállaló részére tanácsadási, képzési tevékenységet is végzünk. Jogszerűen járunk-e el, ha ezen kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatban felmerülő költségekért munkavállalónként kb. 2500-3500 forintos díjat számolunk fel?

Kérdés: 2007-ben négy féléves, levelező tagozatos iskolai képzésre iratkoztam be, amelyre később tanulmányi szerződést is kötöttünk. Ebben szerepel, hogy amennyiben az előírt tanulmányi időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, és nem mutatom be az iskola elvégzését igazoló okmányt, akkor a munkáltató megszünteti a tanulmányi szerződést, és köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatást. Már két év letelt, de ehhez képest tanulmányaim felét teljesítettem csak. Cégünk forgalma tavaly jelentősen megugrott, ráadásul a kolléganőm is szülni ment és én vettem át a feladatait. A munkák miatt még a munkaidő-kedvezményt sem tudtam igénybe venni, az iskolai foglalkozásokon sem tudtam részt venni, a vizsgáimat halasztani kényszerültem, sőt a vizsgaidőszak alatt is számos alkalommal be kellett mennem a munkahelyemre. Ennek ellenére a munkáltatóm a tanulmányi szerződés fenti kikötésére hivatkozva felszólított a tandíj és tanulmányi szabadságra fizetett munkabér visszafizetésére. Mit tegyek, a szerződés alapján valóban köteles vagyok fizetni?

Kérdés: Aki előrehozott nyugdíj mellett dolgozik, annak az új nyugdíjszabályok szerint felfüggesztik a nyugdíját. Ha közben beteg lesz, jár-e neki betegszabadság és táppénz?

Kérdés: A munkáltatónk bevezetett egy mobiltelefonos limitrendszert, amely alapján – költséghatékonysági célból – a 10 000 Ft-ot meghaladó havi számlaösszeget levonja az érintett munkavállalók fizetéséből. Kérdésem, ezt megteheti-e? A magáncélú telefonhasználat egyébként tiltott.

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg. A rendes felmondás közlésének napján a munkavállaló a munkakezdéskor megjelent a munkahelyén, majd ezt követően átadtuk számára a felmondólevelet. A munkavállaló ezután eltávozott, mint később megtudtuk azért, hogy keresőképtelen állományba vetesse magát. Megítélésünk szerint egyértelmű, hogy munkára képes állapotban volt, amikor átadtuk számára a felmondást. A Szerkesztőség szerint jogellenes-e a munkaviszony megszüntetése?