Fióktelep a munkaügyi perben

Kérdés: Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként részt vehetünk-e félként a nálunk alkalmazott munkavállaló által indított munkaügyi perben, vagy a külföldi anyacégnek kell eljárnia ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vett fióktelepe, illetvefióktelepei útján jogosult belföldön vállalkozási tevékenység végzésére. Afióktelepnél foglalkoztatott munkavállalók a külföldi vállalkozással állnakjogviszonyban, ugyanakkor a munkáltatói jogokat velük szemben a külföldivállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Foglalkoztatási kötelezettség utólagos módosítása

Kérdés: Munkahelyteremtő támogatásban részesült társaságunk 86 fő foglalkoztatásához kapcsolódóan. A támogatás folyósításával megegyező ideig, 2009 decemberéig fennálló foglalkoztatási kötelezettségünknek előreláthatólag nem tudunk eleget tenni. Kezdeményezni kívánjuk a támogatási szerződés módosítását annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettségünknek legalább 75%-ban eleget tudjunk tenni. Módosítható-e oly módon a szerződés, hogy a 86 fő felett foglalkoztatott további munkavállalói létszám is kerüljön figyelembevételre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkahelyteremtő támogatás nyújtásáravonatkozó hatósági szerződést úgy kívánnák módosítani, hogy utólagosan, afoglalkoztatási kötelezettség időszakába beszámítanák a szerződésben előírtfoglalkoztatási kötelezettséggel érintett létszámon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Ha költözik a cégközpont

Kérdés: Cégünk vezetősége bejelentette, hogy szeptember elején a budapesti központi irodát Tatabányára költözteti. A munkavállalók nagy része budapesti lakos. Kérdésünk: mikor szükséges a munkaszerződést módosítani, mivel a munkahely és a lakóhely közötti utazási időtartam meghatározása esetünkben nem egyértelmű. Az utazási időtartam megnövekedése várhatóan 90 perc határán mozog, illetve a cég épülete és az utolsó helyközi buszmegálló között nincs tömegközlekedési eszköz, csak gyalogút. A várakozási időket, illetve a gyalogidőt hogyan kell számolni? Mi történik akkor, ha a munkáltató és a munkavállaló által számolt időtartam nem egyezik?
Részlet a válaszából: […] ...nő. A tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluligyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességűmunkavállaló esetében egyórai utazásiidő-növekedés esetén is kötelező mindehheza szerződésmódosítás, és ez szükséges, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Jubileumi jutalom – kifizetés jogviszonyváltáskor?

Kérdés: Egyik kolléganőnk, aki közalkalmazotti jogviszonyban állt, tavalyi év során történt áthelyezését követően köztisztviselő lett. Közalkalmazottként idén júliusban lett volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra, azonban mivel tavaly távozott, így nem került számára kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalom. Köztisztviselőként a szolgálati idő számításakor a kollégák megállapították, hogy a 25 éves jubileumi jutalomra való jogosító időnél már több szolgálati ideje van, és meghatározták, hogy mikor illeti majd meg a 30 éves jubileumi jutalom. Tehát köztisztviselőként sem kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat, mert annál már több szolgálati ideje volt. A kolléganő felháborodott, hogy így elesett a 25 éves jubileumi jutalomtól, és perrel fenyegetőzik. A jogviszonyba beszámító időket a Kjt., illetve a Ktv. alapján számítottuk, amelyet a kolléganő nem vitat. A kérdésem, hogy helyes jártunk-e el, hogy nem fizettük ki a közalkalmazotti 25 éves jubileumi jutalmat? Tényleg elesik-e a köztisztviselői 25 éves jubileumi jutalomtól?
Részlet a válaszából: […] ...meg. A Kjt. alkalmazni rendeli az Mt.97. § (2) bekezdését, amely kimondja, hogy a jogviszony megszüntetésekor(megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyébjárandóságait. A kérdésben szereplő közalkalmazotti jogviszonya már megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset ésfoglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenötmunkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Éjszakai műszakpótlék számfejtése

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?
Részlet a válaszából: […] ...napi munkaidő vagy a rendkívülimunkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óramunkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával -legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  

Ebédjegy – csak a jól dolgozóknak?

Kérdés: Lehetséges-e olyan szabályt előírni, hogy csak annak a munkavállalónknak és csak abban a hónapban biztosítunk étkezési hozzájárulást (étkezési jegyet), akinek a teljesítménybérét az adott hónapban legalább 100%-os teljesítmény nyújtása alapján határoztuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...kellmegállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos (Mt.154. §). A munkáltató ezenfelül támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szabályváltozás – magyarázat a heti 44 órás munkaidőhöz

Kérdés: Az Mt. június 1-je óta hatályos új szabálya alapján fel lehet emelni a munkaidő mértékét heti 44 órára. Szeretnénk élni ezzel a lehetőséggel, ehhez kérünk pontos tájékoztatást. Milyen feltételek alapján, mikortól és meddig lehet felemelni a munkaidő mértékét? Meddig illeti meg a munkavállalót a felmondási védelem a munkaidő felemelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felek megállapodása rövidebbteljes munkaidőt állapított meg, az ily módon csökkentett munkaidő mértéke amunkáltató és a munkavállaló között kötött, írásba foglalt megállapodással amunkaidő mértékének megemelésére használható fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Munkaviszony vagy termékértékesítés?

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozóként a le nem szedett, be nem gyűjtött, ily módon visszamaradt terményt gyakorta csak oly módon tudom értékesíteni, hogy azt méltányos áron azok számára adom el, akik saját háztartási céljaikra leszedik. A terményeket leszedő és azokat megvásároló személyek esetében elképzelhető, hogy munkavégzésüket egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával munkaviszonynak minősítse a munkaügyi hatóság?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy azt munkaviszonnyá minősítse.A visszamaradt termények értékesítését is magában foglaló polgári jogiszerződés keretében nem munkavállalóról és munkáltatóról, hanem vevőről éseladóról beszélhetünk. E szerződés alapján a vevő az általa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Építőipari szolgáltatásnyújtás – Ausztriába

Kérdés: Építőipari cégünk Ausztriában végezne épületfelújítási és karbantartási munkákat. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2011. május 1-jétől lesz lehetőség a szabad szolgáltatásnyújtásra. Milyen építőipari munkákra vonatkozik jelenleg a tilalom? 2011-ig milyen módon foglalkoztathatunk jogszerűen munkavállalókat építőipari szolgáltatásnyújtás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...az idehaza letelepedett cégek Németországba és Ausztriábairányuló szolgáltatásnyújtása tekintetében egyes ágazatokban korlátozza azonmunkavállalók mozgását, akiknek egyébként a két államban történőmunkavállalásuk az ottani jog alapján engedélyköteles lenne....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
390
391
392
427