Munkaszüneti nap miatti munkaidő-beosztás-változás – értékelhetetlen szombati munkanapok?

Kérdés: Rendkívül problémásnak ítélem meg, hogy a munkaszüneti napok átcsoportosítása révén négy-öt napos munkaszünetek olvadnak egymásba, és évente több munkanap szombatra esik. A munkáltatóknak ez jelentős többletteher, mivel gyakorlatilag értékelhetetlenek a szombatra áthelyezett munkanapok.
Részlet a válaszából: […] ...napok körüli munkarendet a 27/2007.(IX. 29.) SZMM rendelet szabályozza. Felhívjuk figyelmét, hogy a munkanappányilvánított szombatokon a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége megegyezika bármely más munkanapon teljesítendő kötelezettségekkel. Az Mt. 103....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...határozatlan időtartamú munkaviszonyt felmondással mind akölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti. A felmondást akölcsönbeadónak indokolnia kell. Az indokolásból a felmondás okának világosanki kell tűnnie. A kölcsönbeadó többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendes felmondás közlése a felmondási tilalmat követően

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkáltatónem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – többekközött – a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Távolléti díj, ha a munkaszüneti nap egybeesik a munkavállaló pihenőnapjával

Kérdés: A cégünknél dolgozó munkavállalók heti pihenőnapja minden héten vasárnapra és hétfőre esik. Sokszor előfordul, hogy egyes munkaszüneti napok hétfőre esnek, húsvéthétfő és pünkösdhétfő pedig szükségszerűen mindig. Kérdésünk az lenne, hogy jár-e a hétfői munkaszüneti napokra díjazás a munkavállalóink részére?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 151. § (2) bekezdésének d) pontja szerint amunkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti nap miatt kiesett időre.E rendelkezés értelmében a munkavállaló csak akkor jogosult a munkaszünetinapra járó díjazásra, ha a munkavégzési kötelezettsége –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Betegség kezeltetése munkaidőben – kötelező orvosi vizsgálat?

Kérdés: Munkaidőben rendszeres orvosi ellenőrzésre jár cukorbeteg munkavállalóm. A diabetológiai ambulancián kéthetente/havonta sokszor egy egész délelőttöt eltölt. Valóban mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól, és jogosan tart igényt a kieső időre járó távolléti díjra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 107. § d) pontja szerint mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól a kötelező orvosi vizsgálat teljesidőtartamára. Az Mt. 151. § (2) bekezdése alapján távolléti díj jár a kötelezőorvosi vizsgálat idejére, tényleges munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szociális juttatás – a visszavonás tudomásulvétele

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális,jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását.A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, dea munkáltató a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Készenlét megszakítása

Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] ...a rá kiterjedőhatályú kollektív szerződés kifejezetten nem hatalmazza fel. A munkáltatónakugyanakkor ilyen esetekben is be kell tartania a munkavállalót megillető napipihenőidő mértékére vonatkozó szabályokat.Az Ön által említett "otthoni" készenléttel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Hogyan befolyásolja a munkából való távollét a munkaidőkeret alatt ledolgozható munkaórák számát?

Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret átlagában napi 8 órát. Kérdésünk az lenne, hogy ha a munkavállalók szabadságra mennek vagy betegek, a távollétük hogyan befolyásolja a munkaidőkeretből még ledolgozható órák számát, vagyis hogyan kell pontosan értelmezni az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret lényege, hogy ateljes napi munkaidőt egy hosszabb időtartamon belül kell beosztani, és aztezen időtartam átlagában kell a munkavállalónak ledolgoznia. A munkaidőkeretreeső munkaidő tehát a munkavállalóra érvényes napi munkaidő és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Jogorvoslatról való tájékoztatás elmaradásának következménye

Kérdés: Adminisztrátorként dolgoztam, a felmondásomat postán kaptam meg. A felmondásban nem szerepelt, hogy mit tehetek a felmondással szemben, milyen jogaim vannak, a felmondás csak egy igazolásból állt, amely szerint a munkáltatómnál megszűnt a jogviszonyom. Kérdésem, hogy lekéstem-e a kereset benyújtását, ha túl vagyok a felmondás közlésétől számított 30 napon?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat. Ilyen rendelkezés, hogy amennyiben amunkáltató nyilatkozatába foglalt intézkedéssel szemben a munkavállalójogorvoslatot kezdeményezhet, a munkáltató köteles intézkedését megindokolni,továbbá a jogorvoslat módjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Rendkívüli munkavégzés megtagadásáért rendkívüli felmondás

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalóknak a személyes érdekeiket – bizonyos korlátokközött – alá kell rendelniük a munkáltató akaratának. A munkáltató akárszóbeli, akár írásbeli utasításban is meghatározhatja a túlmunkavégzéselrendelését. Az Mt. 6. §-a előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
392
393
394
402