Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység (a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül elvégzendő feladatok) időtartama....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Felmentési idő és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Általános iskolai közalkalmazott nő 40 év szolgálati idővel nyugdíjazását kérte. 2016. 08. 15-e az utolsó napja. Hét hónap felmentési idő illeti meg. A 3,5 hónap, amelyre fel kell menteni a munkavégzés alól, 2016. 05. 01-től 2016. 08. 15-ig fog tartani. Ezt az időtartamot a szabadság időarányos kiszámításánál figyelembe kell-e venni? Vagy csak a 2016. 01. 01-től 2016. 04. 30-ig terjedő időszakra számoljuk az időarányos szabadságot? Ezt a szabadságot a felmentési idő ledolgozandó részében is ki lehet adni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 115. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat az időtartamokat, amelyek alatt, bár nem végez munkát a közalkalmazott (munkavállaló), mégis szabadságra jogosító időnek kell tekinteni. Ebben a felsorolásban a felmentési (munkavállalóknál: felmondási) idő le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Igazolatlan távollét tartama nem jogosít szabadságra

Kérdés: Munkavállalónk több hete nem jelent meg munkavégzésre, telefonon, e-mailen, postai és egyéb úton többször próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, sikertelenül. Az álláspontunk szerint az azonnali hatályú felmondást ez megalapozza. Ezen időszak alatt igazolatlan távollétet rögzítettünk számára. A szabad­ságmegváltást lehet-e ebben az esetben csak arra az időszakra számolni, amikor még munkavégzés volt, vagy kötelező az igazolatlan távolléte idejére is megváltani a felgyülemlett szabadságát?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. A mentesülés időtartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] ...utazó munkavállalók munkaidejére a Kktv. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek elsősorban azokra a munkavállalókra irányadók, akik a 2006. március 15-i 561/2006/EK európai hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kktv. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkaidő-beosztás előzetes közlése

Kérdés: Munkavállalóinkat négyhavi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatjuk. A teljes időtartamra szóló munkaidő-beosztást a munkaidőkeret kezdő időpontja előtt egy héttel kihirdetjük. A munkaidőkeret időtartama alatti változások miatt csütörtökönként kihirdetünk egy módosított munkaidő-beosztást a következő hétre vonatkozóan. Helyes a fenti eljárás a munkaidő-beosztás szabályait tekintve?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Készenléti jellegű munkakör fogalma

Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...92. § (1) bek.]. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét (heti 60) órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezik hosszabb teljes napi munkaidőnek [Mt. 92. § (2) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahét kezdete a naptári hét közepén

Kérdés: A termelési rendünk miatt csütörtökönként érkezik meg a következő hetekre vonatkozó termelési igény, és ehhez szeretnénk igazítani a munkaidő-beosztásokat is. Van arra lehetőség, hogy csütörtökön közöljük a munkavállalókkal a következő hét csütörtökkel kezdődő munkaidő-beosztásukat? Ez egyben azzal is járna, hogy az Mt. 87. §-ának (3) bekezdése szerinti (munka)hetük teljesen eltérne a naptári héttől. Lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülne a pihenőnapra, munkaszüneti napra előírt feltétel. Ezen belül a munkanap pontos kezdetét a munkáltató maga határozhatja meg.A munkavállaló (munka)hete sokban igazodik a munkanap meghatározásához; általában naptári héttel azonos, de ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:    

Munkarend módosítása a munkáltató által

Kérdés: Szerződés szerint hétfőtől péntekig 40 órában vagyok alkalmazva. Ezzel szemben 12 órát dolgozom minden második nap. Nem kapok pótlékot a negyvennél több órára, vasárnapra és az ünnepnapokra. Hova fordulhatok a panaszommal?
Részlet a válaszából: […] ...munkarendtől az Mt. keretei között. Munkaidőkeret alkalmazásával [Mt. 97. § (3) bek.] akként is beoszthatja a munkaidőt, hogy a munkavállalónak minden második napon kell dolgoznia és a napi munkaidő elérheti a napi tizenkét órát is [Mt. 99. § (2) bek. a) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Részmunkaidő – a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...így nincs akadálya annak, hogy a felek heti egyórás részmunkaidőre létesítsenek egymással munkaviszonyt. Amennyiben pedig a munkavállaló munkaviszonyban áll, a hatályos jogszabályok értelmében biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
231
232
233
430