48 talált cikk a munkaügyi ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk gyógyszertárként működik. Az új törvények értelmében meghatározott számú gyógyszerésszel lehet csak működtetni. Ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget ad, hogy a hiányzó létszámot helyettesítéssel oldjuk meg. Nem tudjuk azonban értelmezni, hogy ez milyen jogviszonyban lehetséges. Társaságunk esetében a hiányzó órákra nem kell egy teljes munkaidős gyógyszerészt foglalkoztatni, ezért úgy döntöttünk, hogy a hiányzó órákra – ami természetesen havonta változó – egy másik betéti társasággal megbízási szerződést kötünk gyógyszerész helyettesítésére. Viszont a gyógyszertár működésének jellegéből adódóan számos olyan ismérv van, amellyel a hatóságok a megbízási szerződést akár munkaszerződéssé is nyilváníthatják. Gondolok itt arra, hogy a tevékenységét a helyettes csak a gyógyszertárban végezheti, az engedélyben szereplő nyitvatartási időben és természetesen a személyi jogos gyógyszerész vezetése alatt. Mi a megoldás? Lehet megbízási szerződés két társaság között gyógyszerész helyettesítésére?

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az alapszabadság és az életkor utáni pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki a munkáltató. Ezt a megállapodást mikor kell megkötni? Decemberben köthet ilyet a munkáltató a munkavállalóval, vagy ezt már az év elején rögzíteni kell? Mi erre a szabály?

Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?

Kérdés: Cégünk cipőfelsőrészeket készít. Vannak olyan munkavállalóink, akik teljesítménybérben dolgoznak. Teljesítjük a feltételt, miszerint a dolgozók legalább fele eléri a 100%-os teljesítményt, és az átlagos teljesítmény meghaladja a 100%-ot. A probléma az, hogy a dolgozók körülbelül 10%-a magasan 100% felett teljesít (elérik a 160-170%-ot is néha), míg vannak néhányan, akik 65-70% körül teljesítenek ugyanannyi idő alatt. Van-e elő­írás arra, hogy mennyi lehet a maximális teljesítmény? Egy munkaügyi ellenőrzés során felróhatják-e nekünk ezt a különbséget?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, és a kölcsönvevő cég a jelenléti ívre nem hajlandó a túlórát fölvezetni, hanem külön e-mailben közli. Mennyire szabályos ez, és esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit marasztalnak el?

Kérdés: A munkavállalóink számára lehetséges-e jogszerűen olyan utasítást adni, hogy amennyiben a munkáltatónál hatósági eljárás (például munkaügyi ellenőrzés) indul, egyes tényekről a valóságtól eltérően, mindenkor a munkáltatóra kedvezőbb módon nyilatkozzanak?

Kérdés: Árufeltöltőként alapbérem havi nettó 100 000 forint. A munkáltató úgy döntött, hogy csak 80 000 forintot fizet ki készpénzben, a fennmaradó összeget utalvány formájában nyújtja, amit a munkahelyemen vásárolhatok le. Jogszerű-e a munkáltató döntése?

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?

Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?