1479 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?

Kérdés: A munkavállaló több munkáltató által létesített atipikus munkaviszonyban áll. A két munkáltató egyfelől a munkaszerződésben kifejezetten rögzítette, hogy csak az egyikük fizeti a munkabért, másfelől külön szerződésben kifejezetten megállapodtak abban, hogy a másik munkáltató semmilyen módon nem tehető felelőssé, ha a munkavállaló bármely oknál fogva nem vagy nem megfelelő összegű munkabért kap. Felülírhatják-e ezáltal a munkáltatók az Mt. 195. §-a (3) bekezdésének azon szabályát, miszerint a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek?

Kérdés: Az egyik munkavállalónknak, akit háromhavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással foglalkoztatunk, minden hétköznap két településen kellene munkát végeznie, az első telephelyen 8:00–12:00, a második telephelyen 14:30–16:30 között. A két munkavégzés között a munkavállalónak nincs ideje hazautazni. A két település között kb. 10 perc az út busszal. Alkalmazható-e erre az esetre az Mt. 100. §-a szerinti osztott napi munkaidő úgy, hogy erről a munkavállalóval megállapodást kötünk, valamint a munkaszerződésben a munkahely mindkét telephelyet tartalmazni fogja? Ekkor csak a két telephelyen beosztott időt számoljuk el munkaidőként, a köztes idő pihenőidő. Vagy a két munkavégzési hely közötti utazásra tekintettel munkaidőként kell elszámolni a 8:00–16:30 közötti teljes időtartamot?

Kérdés: Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatunk 11. évfolyamos (nem végzős) gépgyártás-technológusnak tanuló diákokat. 2023. május 8. és 12. között az iskola szünetet adott a diákoknak. A cégnél csütörtök és péntek a diákok gyakorlati napja, hétfő, kedd és szerda az iskolai oktatási napok. Az érettségi szünet ideje alatt az egész hétre szabadságot kell kiírnia a cégnek, vagy csak a csütörtöki és pénteki napokra?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ezek alapján mindenképpen feltétele-e a 24 órás napi munkaidő-beosztásnak, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portásainkat hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztassuk (pl. 9 órában)? Vagy lehetséges-e, hogy a például 6 órás részmunkaidős portással kötünk megállapodást 24 órás munkaidő-beosztásra? Ez a megállapodás csak a munkaszerződésbe foglalható, vagy külön dokumentum is megfelelő hozzá?

Kérdés: Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Kérdés: Néhány nappal ezelőtt megszűnt az egyik munkavállalónk munkaviszonya. Mivel a munkaszerződésben a munkáltató és a munkavállaló versenytilalmi megállapodást is belefoglalt, felmerült, hogy érvényes lehet-e az olyan megállapodás, amely szerint a munkáltató az ellenértéket a munkavállaló havi munkabérének részeként fizette meg? A megállapodás értelmében ügyeltünk arra, hogy az kifejezetten rögzítse a munkavállalónak havonta járó versenytilalmi ellenérték forintban kifejezett összegét.

Kérdés: Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?