Találati lista:
211. cikk / 1530 Határozott idejű munkaviszony tartama – beszámítanak a távollétek
Kérdés: Az Mt. 192. §-a szerint a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg. Azon munkavállaló esetén, aki a határozott idejű jogviszonya időtartama alatt gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon volt (CSED és GYED időszaka), meg lehet-e a szerződést hosszabbítani úgy, hogy tartama az öt évet meghaladja? Lényegében a határozott idejű szerződés maximált időtartamába beleszámít-e a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama?
212. cikk / 1530 Munkaadói utasítás – korlátok és minősítés
Kérdés: A munkáltató utasítási joga az Mt. 52. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakból fakad? Mi ennek a korlátja, határa? Például a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja a munkavégzés helyét, idejét, a munkavégzés módját és egyéb jellemzőket (pl. a munkaruha viselését)? A munkáltatói utasítás jognyilatkozatnak vagy pedig jognyilatkozatnak nem minősülő „egyszerű” nyilatkozatnak minősül?
213. cikk / 1530 Munkáltató által előírt végzettség megszerzése
Kérdés: A munkáltató a munkavállalóval munkaviszonyt létesített, és a munkakörre előírt egy meghatározott végzettséget. Egy év elteltével a munkáltató jogosult-e erre a munkakörre további végzettség megszerzését előírni? Ha jogosult, akkor a munkavállaló ilyen esetben megtagadhatja-e ezen új végzettség megszerzését?
214. cikk / 1530 Általános munkarend értelmezése
Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
215. cikk / 1530 Munkavállalói átalánykártérítés – bruttóban vagy nettóban
Kérdés: Egy munkavállalónk határozott idejű munkaszerződését jogellenesen szüntette meg. Az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkavállaló ilyenkor a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. Ilyenkor a távolléti díjat bruttóban vagy nettóban kell megfizetnie a munkavállalónak?
216. cikk / 1530 Alapbér a munkaszerződésben – más a szám és más a betű
Kérdés: A felek a munkaszerződésben rögzítik az alapbért. Mi a következménye annak, ha az alapbér számmal, illetve betűvel írt összege eltér? Melyik összegre jogosult a munkavállaló?
217. cikk / 1530 Szerződés két ellentmondó nyelvi változatának értelmezése
Kérdés: A munkáltató csak a magyar nyelvet ismeri, a munkavállaló pedig csak spanyolul tud. A felek kétnyelvű (magyar és spanyol), kéthasábos formában kötnek munkaszerződést. Mi a jogkövetkezménye annak, ha az adott munkaszerződés egy pontja vonatkozásában eltérő a magyar és a spanyol verzió jelentése? Érvénytelennek minősül ez a rendelkezés?
218. cikk / 1530 Hallgatói munkaszerződés időtartama – a meghosszabbíthatóság
Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató egy fél évvel megcsúszott a tanulmányai befejezésével. Meghosszabbítható a szerződése? Mire kell ilyenkor figyelni?
219. cikk / 1530 Munkaidő-beosztás módosítása a munkavállaló szóbeli kérésére
Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Abban az esetben, ha a munkavállaló kérése nem írásban, hanem szóban történik, akkor ezen szóbeli kérése az Mt. 22. §-ának (4) bekezdése alapján mégsem lesz érvénytelen?
220. cikk / 1530 Eltérés a kollektív szerződéstől a munkavállaló javára
Kérdés: Ügyfelünk kollektív szerződésében rögzítve van, hogy az érintett munkavállalók az ügyeletért mennyi bérpótlékot kapnának. A munkáltató ettől el szeretne térni, mégpedig a munkavállaló javára. Egy különmegállapodással a munkáltató és a munkavállaló között el lehet-e térni a hatályos kollektív szerződés vonatkozó rendelkezésétől? Egyfelől a munkavállaló javára történne az eltérés, ugyanakkor a kollektív szerződésben nem fél a munkavállaló, az a munkáltató és a szakszervezet között került megkötésre.
