Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülése a munkáltató által előre látható, akkor elsődlegesen a munkaidő-beosztás felülvizsgálatával kell eljárnia, esetleg más munkaszervezési módokat indokolt alkalmaznia (pl. kölcsönzött vagy alkalmi munkaerő igénybevétele a munkacsúcsok idejére). Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Meleg üzemi minősítés

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...meleg munkahelyről. A rendelet szerint meleg munkahelyen a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából különféle munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Így például óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a rendes munkaidején felül. Erre ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha valamilyen előre nem látható körülmény indokolja, nem egyszerű munkaszervezési megfontolások (pl. olcsóbb kifizetni a túlórapótlékot, mint újabb embereket toborozni, kiképezni és munkába állítani)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Ügyelet – nem teljesíthető szabadság alatt

Kérdés: Végezhet-e a dolgozó az általa kiírt szabadságnapon ügyeleti tevékenységet, ha ezt ő kéri?
Részlet a válaszából: […] ...kívül rendelkezésre állásra kötelezhető". Vagyis ezt a munkáltató utasításadási jogánál fogva rendeli el, ha erre valamiféle munkaszervezési ok alapot ad, nem pedig a munkavállaló kérésétől függ. Még ha a munkavállaló kéri is az ügyelet elrendelését (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Csökkentett munkaidőben foglalkoztatott pedagógus

Kérdés: Az Nkt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a pedagógust – kérésére – a nyugdíjjogosultsága megszerzése előtt öt évvel, csökkentett munkaidőben foglalkoztassa. E kérésnek mikortól kell eleget tenni, ha a tanév közben kerül sor a jogosító életkor betöltésére? Kérheti-e a munkaidejének további csökkentését az, akit már korábban is részmunkaidőben foglalkoztattak?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás során – a rendeltetésszerűség követelményét figyelembe kell venni. A pedagógustól is elvárható, hogy a munkáltató munkaszervezési érdekeihez alkalmazkodjon, ami alapján például a felek a munkaidő csökkentésének kezdetét a tanév vagy a félév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Általában az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra javasolják a munkaidőkeretet, esetleg az elszámolási időszakot. A törvényben úgy szerepel, hogy ezt maximum csak négy hónapra lehet alkalmazni, némely kivétellel hat, esetleg kollektív szerződéssel 12 hónapra. Nem világos számomra, hogy ha ez csak négy hónapra alkalmazható, akkor mit tegyen az év további részében vagy akár több éven keresztül egy éttermet üzemeltető cég? Összességében az alkalmazottak nem érik el a 176 órát, de még a 168-at sem a ledolgozott órák tekintetében, viszont napi szinten több mint 8 órát dolgoznak, esetlegesen 2-3 napig, majd megint 2-3 napig egyáltalán nem dolgoznak, a beosztástól függően. Esetleg valamit félreértettem, és a négy hónap mindig újra megújítható, vagyis akár egy éven belül az egész évben megengedett a munkaidőkeretes foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.Ezek az időtartamok egy adott munkaidőkeret hosszára vonatkoznak. Annak nincs akadálya, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban biztosítja. Mit tehet a munkáltató, ha a szakszervezet rendszeresen rendkívüli okokra hivatkozik az alábbi standard mondattal: "A szakszervezetünk működése érdekében előre nem látható halaszthatatlan tevékenységet kell folytatnom." A munkavállaló mindig ugyanolyan típusú beosztásból kéreti ki magát, ezzel a munkáltató munkaszervezésében komoly gondot okoz. Részletes indoklást kérhet-e a munkáltató? Megakadályozhatja-e a munkáltató a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, ha rendeltetésellenes joggyakorlást vélelmez? Vagy egyébként milyen jogi eszközökkel léphet fel a munkáltató a szakszervezet intézkedése ellen?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Idényjellegű tevékenység – zöldhulladék-szállítás

Kérdés: Hulladékszállítással és hulladéklerakó kezelésével foglalkozó cég besorolható-e idényjellegű tevékenységűnek, mivel tavasztól őszig jelentősen több munkát végez (zöldhulladék-szállítás is van)? A munkaidőkeret tartamát szeretnénk a leghosszabb időtartamra (6 hó) felemelni. A munkavállalók munkaideje heti 40 óra, egy műszakos, és nincs kollektív szerződésünk. Tavasztól őszig 10-11 órát is dolgoznak, viszont télen nincs meg a 8 óra sem. Így a 6 havi munkaidőkeret kiegészítené a keretben letöltendő munkaidőt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató tevékenysége akkor idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [Mt. 90. § c) pont]. A tevékenység idényjellege tehát objektív körülményeken nyugszik, például időjárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaidőkeret – nem hosszabbítható meg

Kérdés: A munkavállalóinkat 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A termelési igények miatt a munkaidőkeretet szeretnénk meghosszabbítani 4 havira, amit a munkáltató még egyoldalúan is elrendelhet. Önök szerint van ennek akadálya? A közelmúltban azt olvastam, hogy a munkáltatónak van erre lehetősége, de más véleményeket is hallottam már.
Részlet a válaszából: […] ...négy hónap vagy tizenhat hét [Mt. 94. § (1) bek.].A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás a munkáltató számára a rugalmasabb munkaszervezés lehetőségét biztosítja, ami ugyanakkor a munkavállaló számára hátrányosabb, mintha általános munkarendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Elvárt teljesítmény hiánya

Kérdés: Termelőcégnél órabérben foglalkoztatott dolgozó kötelezhető-e díjazás nélkül munkaidőn felül munkavégzésre, ha munkaideje alatt nem teljesítette a normában meghatározott mennyiséget? A norma úgy van meghatározva, hogy a leggyengébb képességű, leglassabban dolgozó munkavállaló is tudja teljesíteni. Azon dolgozót köteleznénk munkavégzésre, aki kiugróan alacsony mennyiséget teljesített munkaideje alatt, és csak a norma eléréséig. Vagy szankcionáljuk figyelmeztetéssel és pénzbüntetéssel, mivel nem tett eleget munkaköri kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munkaszervezésre és a technológiára. A teljesítménykövetelmény megállapításával kapcsolatos vita esetén a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
1
6
7
8
12