Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a munkáltató szeretné a munkakört, a munkavégzési helyet vagy az alapbért megváltoztatni, az a munkaszerződés módosítását igényli, így mindig a munkavállaló beleegyezéséhez kötött (Mt. 58. §). A kérdésben jelzett változások igénylik a munkavállalókkal való...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 26.

Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy lánya az Mt. szerinti munkaviszonyban állt a munkáltatóval. Mivel a munkaviszonya 2017 júliusában jött létre, a próbaidő csak abban az esetben tarthatott még novemberben is, ha a munkáltatóra olyan kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 5.

Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ön által leírtakból az tűnik ki, hogy mivel a munkáltató felmondási időt biztosított a megszüntető jognyilatkozatában, a munkaviszony-megszüntetés felmondásnak minősül. Önmagában ugyanis a munkáltatói felmondást olyan indok is megalapozhatja, amely egyébként akár az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. december 11.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés várandósság idején

Kérdés: Munkavállalónkról a próbaidő lejártát követően derült csak ki, hogy egyáltalán nem alkalmas munkakörének ellátására, ezért közös megegyezést ajánlottunk fel számára, amit ő elfogadott. Két héttel később értesített minket arról, hogy várandós, amit akkor még nem tudott, de mivel már akkor is az volt, szeretné, ha az egész megszüntetést "visszacsinálnánk", mivel ennek tudatában nem ment volna bele. Kötelesek vagyunk visszavenni? Beperelhet-e minket arra hivatkozva, hogy megszüntettük a munkaviszonyát a terhessége alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének nem képezi akadályát, ha a munkavállaló várandós. Ez az állapot csak a munkáltatói felmondás esetén eredményez felmondási tilalmat. Ebből következően nem kötelesek visszavonni a közös megegyezéssel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 27.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás keresőképtelen betegség idején

Kérdés: Munkavállalónk próbaidő alatt betegszabadságra ment, a keresőképtelensége előreláthatóan hat hétig tart. Megszüntethető-e a munkaviszonya a próbaidő szabályai szerint azonnali hatállyal indoklás nélkül? Hat hét múlva járna le a próbaideje, vagyis ha megvárjuk a keresőképtelenség végét, akkor már próbaidőre hivatkozva nem, csupán felmondási idő mellett szüntethetjük meg a munkaviszonyát.
Részlet az állásfoglalásából: […] Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. A próbaidő alatti megszüntetésnek az sem lehet akadálya, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, vagy esetleg felmondási tilalom, illetve felmondási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. november 6.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. október 16.

Végkielégítésre való jogosultság rokkantsági ellátás esetén

Kérdés: Leszázalékoltak a C2 kategóriában (az egészségügyi állapotom 50%), rokkantsági ellátásra vagyok jogosult (egyelőre táppénzt kapok). Felmondásom esetén jár-e számomra a végkielégítés? 21 éve vagyok a jelenlegi cégemnél.
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha Ön szünteti meg felmondással a munkaviszonyát – kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában –, nem jogosult végkielégítésre. Ha a munkáltató mond fel, a 21 éve fennálló munkaviszonyra tekintettel általános szabály szerint öthavi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén

Kérdés: Telephelyünket egy új cég üzemelteti tovább a jövőben. A munkáltatóm közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyomat, az ajánlata szerint mindazokat a juttatásokat kifizeti, ami munkáltatói felmondás esetén járna számomra. Köteles vagyok aláírni a közös megegyezést?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 14.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Önmagában a munkavállaló keres ő képtelen betegsége nem jelenti azt, hogy a munkáltató erre hivatkozva felmondhatja a munkaviszonyt. A munkaviszony ilyenkor továbbra is fennáll, a munkavállaló pedig mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 17.

Nyugdíjas munkavállaló – tájékoztatás a státuszról

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonya már végkielégítésre jogot adó időtartamú. Már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ezért felmerült, hogy felmondásnál végkielégítést nem fizetnénk neki. Viszont nem tudjuk, hogy a szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e? Milyen módon szüntethetjük meg a munkaviszonyát úgy, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni a munkavállalónak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint valóban nem jár végkielégítés, illetve a munkáltatói felmondást nem kell indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [Mt. 66. § (9) bek. és 77. § (5) bek.]. A törvény szerint a munkavállaló (többek között) akkor minősül nyugdíjasnak, ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 2.
1
…
8
9
10
…
18