4182 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Cafeteriában való csoportképzéssel (az érintett munkavállalók magasabb kerettel bírnának) megoldható-e törvényesen az, hogy a munkavállalóknak csak egy része (a nyugdíjhoz közel állók) önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kapjanak, vagy az Öpt. felette áll a csoportképzési lehetőségnek ebből a szempontból, mert egységesen kell adni tagdíjat minden munkavállalónak? Lemondónyilatkozatként lehet-e tekinteni, ha a cafeteriacsomagjában szerepel minden munkavállalónak a tagdíj, és ott nem kéri? Munkáltatói adomány lehetséges tagdíj fizetése nélkül is, ezt lehet csak a munkavállalók egy körének juttatni?

Visszautasíthat-e a munkavállaló bármilyen munkáltatói juttatást (munkabér, béren kívüli juttatás, céges autó)? Van-e különbség aközött, ha a munkáltató a céges autó használatára kötelezi a munkavállalót, illetve ha a céges autót pusztán mint lehetőséget kínálja fel a munkáltatónak? Jól gondoljuk, hogy szem előtt kell tartani, hogy
– a munkabérről egyoldalúan nem mondhat le a munkavállaló, tehát azt kell figyelembe venni, hogy az adott juttatás munkabérnek minősül-e, illetve
– az adott juttatás a munkavégzéshez szükséges feltételnek minősül-e, amelyet általános szabály szerint a munkáltatónak kell biztosítania?

Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő harminc nap. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek megfelelően "plusznapokkal" meghosszabbodik. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a felek az (1)–(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkáltató célja "fix" háromhavi felmondási idő kikötése bizonyos munkavállalók tekintetében mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra vonatkozóan. A munkáltató kollektív szerződése tartalmazza, hogy ha a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő eléri a tíz évet, az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti felmondási időn túl további harminc nap felmondási időre jogosult a munkavállaló. A munkavállaló felmondási idejére vonatkozó "fix" háromhavi felmondási idő kikötése nem okoz problémát. A nehézséget az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti, munkáltatói felmondásnál irányadó "plusznapok" adják: ha az alap, harmincnapos felmondási idő helyett "fix" háromhavi felmondási időt kötünk ki, akkor abból automatikusan következik az, hogy a munkáltatói felmondásra irányadó felmondási idő oly módon alakul, hogy a plusznapok a "fix" három hónapos időtartamhoz adódnak hozzá? Vagy pedig lehetséges-e az, hogy mind a munkavállalói, mind pedig a munkáltatói felmondásra "fix" háromhavi felmondási időt kössünk ki, ezáltal tulajdonképpen eltérve a "sávosan járó plusznapoktól", és így tulajdonképpen azt kellene majd mindig vizsgálni, hogy az Mt., illetve a kollektív szerződés alapján járó felmondási idő hogyan viszonyul a "fix" háromhavi felmondási időhöz? Számításaink szerint, amennyiben a "fix" háromhavi felmondási idő kikötése lehetséges, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc évet követően nem lenne alkalmazható a "fix" háromhavi felmondási idő, mivel, ha az alap harmincnapos felmondási időhöz hozzáadjuk a munkáltatónál munkaviszonyban töltött tizennyolc év után járó negyven "plusznapot", és a kollektív szerződés alapján járó további harminc napot, akkor összesen száz napot kapunk, ami mindenképpen meghaladja a "fix" három hónapot.

Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak (kiküldetésnek) minősül-e az, ha a munkáltató arra kötelezi a munkavállalóját, hogy vegyen részt egy olyan képzésben, amelyre a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen kerül sor? Melyek a jogkövetkezményei annak, ha a munkáltató a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás mértékét túllépi? Munkavállalói oldalon például csak az utasítás megtagadása jöhet szóba, vagy esetlegesen más jogkövetkezmény is? Lehet-e ennek foglalkoztatásfelügyeleti jogkövetkezménye, illetve vizsgálja-e a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás törvényi korlátját a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság?

A munkavállaló több munkáltató által létesített atipikus munkaviszonyban áll. A két munkáltató egyfelől a munkaszerződésben kifejezetten rögzítette, hogy csak az egyikük fizeti a munkabért, másfelől külön szerződésben kifejezetten megállapodtak abban, hogy a másik munkáltató semmilyen módon nem tehető felelőssé, ha a munkavállaló bármely oknál fogva nem vagy nem megfelelő összegű munkabért kap. Felülírhatják-e ezáltal a munkáltatók az Mt. 195. §-a (3) bekezdésének azon szabályát, miszerint a munkáltatók a munkavállaló munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek?

Autóipari beszállítóként a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősül. A termelésben dolgozó munkavállalóinkat három műszakban (6–14 óra, 14–22 óra és 22–6 óra) foglalkoztatjuk, hétfőtől péntekig. Bár négyhavi munkaidőkeret szerepel a tájékoztatókban, de nem élünk vele. Azonban van pár olyan operátor, raktáros, karbantartó munkakörű dolgozónk, akik csak egy vagy két műszakban (délelőtt, délután), esetleg 8–16 óra között dolgoznak. Ettől függetlenül az egy műszakban beosztott, termelésben dolgozók munkaköre is több műszakos tevékenységűnek minősül-e, és így az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján vasárnapra rendes munkaidő a részükre is beosztható lenne? A beosztásukból kifolyólag – szemben a három műszakban foglalkoztatott kollégáikkal – esetükben a munkanap naptári napot jelent, és nem a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 órát?

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?