Helyettesítés készenlét alatt

Kérdés: A készenlét elrendelését hét nappal korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Mit tehetünk, ha a készenlétbe beosztott munkavállaló lebetegszik? Helyette beoszthatunk valaki mást, hogy biztosítva legyen a készenlét?
Részlet a válaszából: […] ...is idézett szabály szerint, a készenlét vagy ügyelet tartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató eltérhet, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel. Ilyen esetben a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Szolgálati elismerés és jubileumi jutalom – kizárják egymást

Kérdés:

A dolgozó munkáltatójánál (központi költségvetési szervnél) 2009. február 1-je óta heti 20 órában, részmunkaidőben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Emellett egy egészségügyi intézménynél 2021. július 1-je óta heti 20 órában van foglalkoztatva egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A kolléga 2022. augusztus 12-én az egészségügyi szolgálati jogviszonya alapján szolgálati elismerésben részesült. A dolgozó munkáltatójánál a közalkalmazotti jogviszonya után járó jubileumi jutalma kifizetését kérte. Nyilatkozott arról, illetve igazolást mutatott be, hogy eddig jubileumi jutalomban nem, csak szolgálati elismerésben részesült. A szolgálati elismerés mellett jogosult lehet-e a dolgozó az azonos mértékű kerek évfordulós közalkalmazotti jubileumra is? Amennyiben pedig nem, akkor a kérelme elutasításának mi a jogszabályi indoka?

Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be [Kjt. 87/A. § (5) bek.]. Ehhez hasonlóan, az Eszjtv. szerint a szolgálati elismerés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt

Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
Részlet a válaszából: […] ...alapjául a Kúria EBH2017.M.16. szám alatt közzétett ítélete szolgált, amely – szakmailag vitathatóan – kimondta, hogy a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége áll fenn a munkaköri egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt, és emiatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Jogviszony figyelembevétele jubileumi jutalomnál

Kérdés:

1998 óta közalkalmazott dolgozónk jubileumi jutalomra való jogosultsághoz figyelembe vett jogviszonyainak felülvizsgálatát kérte 2023 szeptemberében. 1977 és 1980 között az Országos Szakipari Vállalat Budapest épületburkoló alkalmazottja volt a munkakönyv alapján. A besorolásához figyelembe vettük ezt a jogviszonyt. Ez a 3 év közalkalmazotti jogviszonyként beszámítható-e a jubileumi jutalomhoz való jogosultság szempontjából?

Részlet a válaszából: […] ...az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát is [Kjt. 87/A. § (3) bek. b) pont]. Ebből következően a munkáltató jogszerűen járt el, amikor a kérdésben szereplő munkaviszonyt figyelembe vette a besorolás során. Ezt a szabályt ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkavédelmi célú szemüveg költségének térítése

Kérdés:

Képernyős munkakörben kötelező munkavédelmi szemüveg juttatása a munkavállalónak. Belső szabályzatban meghatározhatja a munkáltató a maximális keretösszeget, melynek erejéig megtéríti a munkavállaló ilyen célú költségeit? Kötelezhető a munkavállaló arra, hogy a szolgáltatónál az elszámolható maximális összeg miatt bontott számlát kérjen (munkáltatónak leadás céljából + a maradék összeg, melyről nem adhat le elszámolást)? Vagy törvénybe ütközik, és a szemüveg teljes költségét állnia kell (ami egyénenként nagyon eltérő lehet)?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni [Mt. 51. § (2) bek. a) pont]. Ennek részletszabályát határozta meg a jogalkotó a kép­ernyő előtti munkavégzésekre vonatkozóan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Új életpálya – új pedagógusbér

Kérdés: A Púétv. jogalkalmazásához kötődő kérdést szeretnék feltenni: 2024. január hó 1. napjától a munkáltató a pedagógus bérét a 98. § (1) bekezdés figyelembevételével, a (2) bekezdésben felsorolt szempontok alapján, az illetménysáv keretein belül szabadon meghatározhatja a 98. § (3) bekezdésében meghatározott teljesítményértékeléstől függetlenül? Azaz, a pedagógus bérét az illetménysáv alsó határától magasabb összegben határozhatja meg a munkáltató a sáv keretein belül, vagy csak majd a 2025. szeptemberben esedékes teljesítményértékelés ad lehetőséget a sáv alsó határától az emelésre?
Részlet a válaszából: […] ...Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Emelt összegű illetményre jogosultság a köznevelésben

Kérdés: A Púétv. 157. §-ának (11) bekezdése szerint a (10) bekezdést 2023. november 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti érintettel a kinevezési okmány módosítását vagy a munkaszerződés módosítását 2023. szeptember 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdésben meghatározott illetmény 2023. július 1-jéig visszamenőleg jár az érintettnek. Ezen bekezdés értelmezésével kapcsolatban kérdezzük:
1. Jár-e a Púétv. szerinti illetménykülönbözet azon érintettnek,
a) akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a július 1-től szeptember 14-ig terjedő időszakban szűnik meg?
b) Akinek közalkalmazotti jogviszonya (bármely okból) a szeptember 15-től október 31-ig terjedő időszakban szűnik meg?
2. Ha esetleg jár illetménykülönbözet az előző kérdés szerinti érintetteknek, akkor mely időpontban/időpontig kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem alkalmazhatók. Így akinek legkésőbb 2023. október 31-én vagy az előtt szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a munkáltatónál, esetében ezek az illetményszabályok előzetesen nem alkalmazhatók.Ha 2023. július 15. (a Púétv. hatálybalépése)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Művelődési ház vezető "másodállása"

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződése (vagy akár a felek közötti megállapodás) az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől eltérjen, nem kizárt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mégis engedélyezze számára a második, részmunkaidős munkaviszony létesítését. E körben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Egy szakács felmenthetősége – törvényi tényezők

Kérdés:

Szakács munkakörben dolgozó kolléganőnk részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban, rokkantsági ellátás mellett végezte a munkáját. Sajnos egészségi állapota miatt a soron következő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a szakorvos véleménye értelmében szakács munkakörben a továbbiakban nem alkalmas feladatainak ellátására. Az intézményben más munkaköri feladatot nem tudunk biztosítani számára. Jól értelmezem-e a Kjt. rendelkezéseit, miszerint ebben az esetben a munkáltató felmentéssel és végkielégítéssel megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát? Végkielégítés fizetése esetén a rokkantsági járadéktól elesik-e a közalkalmazott?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-aiban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. § (1) bek. c) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Az írásbeli jognyilatkozat érvényessége

Kérdés:

Az Mt. 22. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy az olvasni nem tudó, továbbá olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének feltétele az is [az Mt. 22. § (6) bekezdésében foglaltakon, tehát közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formán túl], hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek felolvasta és megmagyarázta. Megvalósul-e a törvényi kritérium, nevezetesen az okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül-e akkor, ha a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, míg a munkavállaló vonatkozásában nem két tanú alkalmazására kerülne sor, hanem ügyvédi ellenjegyzésre? Az okiratot alkotó jognyilatkozatok a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének nem ugyanazon, hanem eltérő pontjai szerinti kritériumnak felelnek meg.

Részlet a válaszából: […] ...felek szempontjából a Pp. 325. §-a (1) bekezdésének különböző pontjai alapján tesz eleget a törvényi feltételeknek. Azaz a munkáltató képviseletében eljáró, magyar nyelvet nem értő személy nyilatkozatának aláírását két tanú igazolja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.
1
28
29
30
419