4684 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Az egyik munkavállalónk már harmadik éve áll az alkalmazásunkban határozatlan idejű munkaviszonyban. Néhány hete sajnálatos módon az egyik gyermeke kórházba került, majd amikor kiderült, hogy a jövőben is állandó kórházi kezelésre szorul, a munkavállaló házastársa bejött a munkahelyre, és átadta a munkavállaló felmondását. Az írásba foglalt felmondás ugyan nem tartalmazott indoklást, de a férj elmondta, hogy mivel a kisgyermek nem maradhat az édesanyja nélkül, a munkavállaló nem lesz képes ellátni a munkaköri feladatait, és azért közli ő a felmondást, mert a feleségét kiírta az orvos, ugyanis állandóan a gyermekük mellett van. A munkáltatói jogkör gyakorlója nem vette át az iratot, gondolkodási időt kért, mert nem akarta ilyen könnyen elengedni a munkavállalót. Kötelesek vagyunk-e elfogadni a munkavállaló felmondását? Ha igen, megkövetelhetjük-e, hogy letöltse a harmincnapos felmondási időt?

Kérdés: Telephelyünket egy új cég üzemelteti tovább a jövőben. A munkáltatóm közös megegyezéssel kívánja megszüntetni a munkaviszonyomat, az ajánlata szerint mindazokat a juttatásokat kifizeti, ami munkáltatói felmondás esetén járna számomra. Köteles vagyok aláírni a közös megegyezést?

Kérdés: Egy iskolában takarítok négy munkatársammal együtt. Közülünk hárman garantált bérminimumot kapnak, nekik szakmunkás-bizonyítványuk is van. Nekem és egy másik kollégámnak csak általános iskolai végzettségünk van, mi minimálbért kapunk. Szerintem a takarítás csak kisegítő munka, ezért nem értem, hogy a három kolléga miért kap több fizetést. Érdekelne, hogy munkáltató eljárása sérti-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét?

Kérdés: A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése értelmében a vezetői megbízás legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól. Egy vezető három évre kapott megbízást, és ennek lejártát követően a munkáltatója még két évig szeretne vele vezetőként dolgozni. Ebben az esetben közös megegyezéssel meghosszabbítható-e az eredeti vezetői megbízás, vagy technikailag új vezetői megbízást kell számára adni a kétéves időtartamra?

Kérdés: Óvodában intézményvezető vagyok. 2017. december 22-én leszek jogosult az öregségi nyugdíjra. Vezetői megbízásom 2018. július 1-jéig szól. Nem szeretnék elmenni nyugdíjba 2017. december 22-én, hanem a vezetői megbízásom végéig, azaz július 1-jéig közalkalmazotti munkaviszonyban szeretnék maradni. Van-e erre lehetőségem?

Kérdés: A pedagógusok minősítésével és besorolásával kapcsolatosan szeretném a jogértelmezésüket kérni. Egy óvodában pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, pedagógiai asszisztensi munkakörben dolgozó közalkalmazott két év gyakornoki időt követően sikeres minősítő vizsgát tett. A sikeres minősítő vizsga alapján a közalkalmazott besorolása 2017. január 1. napjától PED. I. fokozatra változott. A közalkalmazott időközben abszolutóriumot szerzett egy óvodapedagógus-képző főiskolán, azonban a nyelvvizsga hiánya miatt részére oklevél nem került kiállításra. A közalkalmazott és a munkáltató megállapodtak, hogy 2017 szeptemberétől a közalkalmazott óvodapedagógus munkakörben dolgozik tovább az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésében foglalt kivételszabály alapján. Ekkor helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a munkakörváltozás időpontjában a pedagógust – az Nkt. fentiek szerinti, pedagógus alkalmazására vonatkozó kivételszabálya alapján – gyakornok fokozatba sorolja [a magasabb szintű jogszabály (Nkt.) – ellentmondás esetén – lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt (326/2013. Korm. rend. 2. §-át])? Vagy a közalkalmazottat a "megszerzett joga" alapján nem kell visszasorolni a gyakornok fokozatba? A 326/2013. Korm. rend. 2. § (1) bekezdés alapján: "A köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett". A gyakornok fokozatba történő visszasorolás esetén a nyelvvizsga – gyakornoki időn belüli – megszerzésekor át lehet-e sorolni a pedagógust a pedagógiai asszisztensi munkakörben letett sikeres minősítő vizsga alapján PED I. fokozatba? Amennyiben igen, ki kell-e várnia a következő év első napját, vagy a korábbi minősítő vizsgától függetlenül a pedagógusnak újból minősítő vizsgát kell tennie?

Kérdés: Több mint hat év egyéb jogviszonnyal, ám nyelvvizsga hiányában óvónői szakképzettséggel nem rendelkező, óvodapedagógus munkakörbe felvenni kívánt közalkalmazott besorolása során helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdése szerinti kivételszabály alapján gyakornoki fokozatba sorolja a közalkalmazottat, és a minősítő vizsga sikeres letételét követően, a következő év első napján sorolja csak át Pedagógus I. fokozatba? Vagy a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően azonnal átsorolható PED I. fokozatba a közalkalmazott, különös tekintettel arra, hogy amennyiben a dolgozó a nyelvvizsga megszerzését és a diploma kiállítását követően helyezkedne el óvodapedagógusként, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján PED I. fokozatba kellene sorolni?

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?

Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?