Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általános teljes munkaidőben, napi nyolc órában dolgozó munkavállaló egy adott napra hat órára van beosztva, aminek teljesítése után a munkáltató további két óra rendkívüli munkaidőre is igénybe veszi. Jól láthatóan az adott napi munkaidő meghaladja a beosztás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ügyben jogi úton keveset lehet tenni. Az, hogy a munkáltató kit választ ki magasabb pozícióra, illetve hogy az "adható" kategóriába tartozó, a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatán (kötelezettségvállalásán) alapuló juttatásoknál kinek ad többet, kinek kevesebbet,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötetlen munkarendben nem a munkáltató osztja be a munkavállaló munkaidejét, hanem ezt a jogát a munkavállalónak írásban átengedi. Ezért kötetlen munkarend esetén a munkáltató nem felel a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok betartásáért [Mt. 96. § (2)–(3) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Elszámolási kötelezettség folytatódó munkaviszony esetén

Kérdés: Egy munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel áll munkaviszonyban. El kell-e számolni a munkavállalóval (kilépés stb.), ha a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt azt nem határozatlan idejűvé módosítják, hanem egy új, határozatlan idejű munkaszerződést kötnek a felek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kell. E rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor a munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Felmondás a törvényesnél hosszabb felmondási idővel

Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott, megjelölve felmondásában a munkaviszony megszüntetésének dátumát. A felmondási ideje 33 nap, így az hosszabb az Mt.-ben meghatározott felmondási időnél. Munkáltatóként ezt elfogadjuk, de megfelelünk-e így az Mt. előírásainak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyoldalúan a törvényben rögzített 30 napos felmondási időnél [Mt. 69. § (1) bek.] hosszabb felmondási időt jelölt meg, ezt a munkáltató nem köteles elfogadni. Így a munkaviszony a munkavállaló által megjelölt hosszabb felmondási időtől függetlenül a 30...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Munkaszerződés módosítása szakmai gyakorlat teljesítése érdekében

Kérdés: Jelenleg logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ-s tanfolyamon veszek részt esti tagozaton. Emellett 6 órás bejelentett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozom. A szakma elsajátításához 160 óra (20 nap – 8 órában) szakmai gyakorlatot kell teljesítenem. Az iskolában azt mondták, hogy ez a bejelentett 6 órás munkaviszony nem felelne meg az előírtaknak. Érdemes lenne a munkáltatómat megkérni, hogy erre az egy hónapos gyakorlati időre módosítsa szerződésünket 8 órás munkaviszonyra, illetve milyen egyéb teendőim lennének ezzel kapcsolatosan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el tudja ismertetni. Ha a 160 órás szakmai gyakorlatot jelenlegi munkakörében is teljesíteni tudná, nincs akadálya annak, hogy a munkáltatójától kérje a jelenlegi részmunkaidős munkaviszonyának határozott időre történő módosítását teljes munkaidőre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Vállalkozási jogviszony létesítése az intézmény saját közalkalmazottjával

Kérdés: Költségvetési intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk alkalmazottainkat. Az intézmény köthet-e vállalkozói szerződést vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező saját közalkalmazottjával, olyan feladat ellátására, amelyet egyébként más vállalkozónak kellene kiadnunk? A feladatot a munkaköri leírásuk nem tartalmazza.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kjt. 42. §-a értelmében a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató és a közalkalmazott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Munkavédelmi szemüveg megtérítésének kötelezettsége

Kérdés: Képernyő előtti munkavégzés keretében foglalkoztatunk közalkalmazottakat, akik jelezték, hogy igényt tartanak munkavédelmi szemüvegre. A fenntartónk azonban nem engedélyezi a költséget, mivel nem volt előirányozva, és nincs rá fedezet. Ebben az esetben mit tehetünk mint munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó különös szabályok a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató munkáltatókra és foglalkoztatottakra terjednek ki, amely utóbbi fogalmába a közalkalmazottak is beletartoznak [50/1999. EüM rendelet 1. § a) pont, Mvt. 87. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Ittasan a munkahelyen

Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a több éve már nálunk dolgozó munkavállalónk ittasan jelent meg a munkavégzés kezdetekor, és amikor közöltük vele, hogy ennek következményei lesznek, ő vállat vont, és közölte, úgysem szüntethetjük meg a munkaviszonyát, mivel várandós?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...várandósság mint felmondási tilalom a munkavállalót csak a munkáltató általi felmondással [Mt. 65. § (3) bek. a) pont] szemben védi meg. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a várandósság tartama alatt jogszerűen nem közölhet a munkavállalóval felmondást. Nincs...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.

Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónk védett szakszervezeti tisztviselő, fel akarjuk mondani a munkaviszonyát. A szakszervezetet megkerestük a hozzájárulás megadása érdekében, de azt a választ kaptuk, hogy nem ők az illetékes szerv, hanem a szakszervezeti szövetség, akihez tartoznak, egyébként pedig jelezték, hogy a maguk részéről nem járulnak hozzá a felmondáshoz. Ebben az esetben végül is kitől kell kérni a hozzájárulás megadását, illetve kit kell perelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a munkajogi védelemre megjelölt védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának a munkáltató általi, felmondással történő megszüntetéséhez [Mt. 273. § (1) bek.]. Ez a jog általánosságban, külön...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. május 28.
1
…
221
222
223
…
489