Nagyszülői GYED – korlátozott munkalehetőséggel

Kérdés: A nagyszülői GYED esetében a fizetés nélküli szabadságon lévő nagyszülő ezalatt más munkáltatónál dolgozhat-e?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló az Ebtv. 42/G. §-a szerinti gyermekgondozási díj (GYED) időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult [Mt. 128. § (3) bek.]. Ennek a fizetés nélküli szabadságnak a sajátossága, szemben a hasonló intézményekkel, hogy nem a gyermek otthoni ápolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Írásbeli figyelmeztetés – ha kizárja az azonnali hatályú felmondást

Kérdés: Munkavállalónk jelentős összeget "kivett" a kasszából (büntetőbíróság ugyan nem hozott még ítéletet, de egyértelmű, hogy ez történt, ezt el is ismerte). Sajnos még mielőtt a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhettünk volna, munkahelyi felettese (aki egyébként jogosult erre) figyelmeztetésben részesítette. Megszüntethetjük-e a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a munkaviszony nem szüntethető meg ugyanazon munkavállalói kötelezettségszegésre hivatkozva, mely alapján a munkáltató korábban már írásbeli figyelmeztetésben részesítette a munkavállalót. Kétségtelen, hogy a munkavállaló azon magatartása, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tiltja, hogy egy vezető állású munkavállaló együtt foglalkoztatható legyen a hozzátartozójával. A törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (Mt. 211. §) erre az esetre nem vonatkoznak. Így a vezető állású munkavállaló és hozzátartozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Ügyfélkörelvonás – egyéni vállalkozás munkaviszony mellett

Kérdés: Cégünk könyvviteli szolgáltatással foglalkozik. Egyik dolgozónk ugyanezen tevékenységi körrel egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki. Erről az ügyfélkapus visszaigazolás alapján szereztünk tudomást. Ebben az esetben milyen lehetősége van a munkáltatónak? Mit tehetünk a saját ügyfélkör védelme vagy a munkaidő alatti saját vállalkozói tevékenység tilalma (pl. telefonok, e-mailek kezelése) céljából? Jogosult volt egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására a munkáltató hozzájárulása nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem írja elő kifejezetten, hogy a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett ne létesíthetne egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt, vagy azt be kellene jelentenie, illetve engedélyeztetnie kellene a munkáltatóval. Ehelyett az általános magatartási követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Versenytilalmi megállapodás – kölcsönzött munkavállalóval

Kérdés: Az egyik kölcsönvevőnk versenytilalmi megállapodást kötött a munkavállalónkkal (a tudtunk nélkül), melynek ellenértékét velünk számfejtetné. Jól gondoljuk, hogy ő nem köthet megállapodást a munkavállalónkkal, mivel velünk van jogviszonya, mi pedig szintén nem tudunk kötni megállapodást a kölcsönvevő tevékenységére vonatkozóan? Szóba jöhet-e esetleg háromoldalú versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodás általános szabálya (Mt. 228. §) szerint a felek megállapodása szükséges ahhoz, hogy a munkavállalót – ellenérték fejében – a volt munkáltatója jogos gazdasági érdeke sérelmével vagy veszélyeztetésével járó magatartástól való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Azonnali hatályú felmondás indokolása – hivatkozás a jogszabályhelyre

Kérdés: A munkavállalónk pénzügyi ügyintéző munkakörben dolgozik. Az informatikai rendszerünkből egyértelműen kitűnik, hogy három alkalommal egyenként 30-40 ezer forintot jogalap nélkül átutalt a munkáltató fizetési számlájáról saját magának, majd ezt később, rendszerint néhány hét múlva vissza is utalta. Összességében ugyan nem érte kár a munkáltatót, ugyanakkor kétséget kizáróan megingott benne a bizalma. Úgy döntöttünk, azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyát, mivel a munkáltató számláján lévő pénzzel – ha időlegesen is, de – sajátjaként rendelkezett. Az azonnali hatályú felmondásra irányadó, tudomásszerzéstől számított 15 napos, az utolsó cselekmény elkövetésétől számított egyéves határidő még nem járt le. Az Mt. 78. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontjára hivatkozzunk, hogy jogszerű legyen a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony akkor szüntethető meg azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Azonnali hatályú felmondás jóváhagyása

Kérdés: Munkavállalónk engedély nélkül "elvitte egy körre" a céges autót, és ittas állapotban közúti balesetet okozott. Már másnap azonnali hatállyal felmondtunk neki, most azonban azzal fenyegetőzik, hogy jogellenes volt a megszüntetés, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a közvetlen felettese írta alá. Ez ténylegesen így volt, mivel az ügyvezető külföldön tartózkodott, és nem volt lehetősége aláírni, ugyanakkor a tudtával történt a megszüntetés. Szeretnénk megtudni, lehet-e esélye a munkavállalónak a munkaügyi per során annak ellenére, hogy a tette szerintünk egyértelműen maga után vonhatja az azonnali hatályú felmondást.
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás alapján álláspontunk szerint a munkáltató jogszerűen élt az azonnali hatályú felmondás jogával. A céges gépjármű engedély nélküli használata, majd azzal közúti baleset okozása – melynek során a gépjármű minden bizonnyal megsérült –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Konkurencia a munkahely falai között

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás kellő alapot teremt a munkáltatói felmondásra, és mivel a munkavállaló magatartásával kapcsolatos az ok [Mt. 66. § (2) bek.], eleve nem jár végkielégítés [Mt. 77. § (5) bek. b) pont]. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló magatartása olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.
1
2
3
4
9