Munkaközi szünet szabályaitól való eltérés

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, mégpedig iskolák működtetési feladatait. Alkalmazottainkat a Kjt. és a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató úgy szabályozta a munkaközi szünetet, hogy az nem része a munkaidőnek. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján "jogszabály vagy kollektív szerződés – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérhet". Tekintettel arra, hogy az ágazati jogszabály ezt a kérdést nem szabályozza, továbbá szakszervezet sem működik a munkáltatónál, így nincs kollektív szerződésünk. A munkáltató egyoldalúan belső szabályzatban a munkavállaló javára eltérhet-e, jogszerűen kinyilváníthatja-e, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint "nem munkaidő – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet". Ettől a rendelkezéstől a Kjt. idézett 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint "jogszabály vagy kollektív szerződés" térhet el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató nem általános munkarendben kívánja alkalmazottait foglalkoztatni, azaz a munkaidőt nemcsak hétköznapokra, hanem a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül akarja beosztani, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.Nem munkaidőa) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbáb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Két részmunkaidős munkaviszony – a munkaközi szünet beosztása

Kérdés: A munkavállalót ugyanazon a munkahelyen két munkáltató foglalkoztatja, eltérő munkakörben, 4-4 órában. Hogyan kell szabályosan beosztani számára a munkaközi szünetet? Megoldható lenne ez a munkavégzés egy többmunkáltatós munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartama a hat órát meghaladja, húsz perc, ha a kilenc órát is meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Pedagógusok ebédideje

Kérdés: Ki lehet-e adni a pedagógusok ebédszünetét a kötetlen munkaidejük terhére?
Részlet a válaszából: […] Az ebédszünet a munkajogi szabályok szerint ún. munkaközi szünetnek számít. A munkáltatónak, ha a munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 9 óra, 20 perc, ezenfelüli munkaidő esetén 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítania. 20 percnél többet egyébként csak akkor lehet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaközi szünet és a beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az tehát nem a munkaidő része (kivéve ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy kollektív szerződés így rendelkezik). A beosztás szerinti napi munkaidőt tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Alkalmi munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: Alkalmi munkavállaló egyedül dolgozhat-e klubban a teljes nyitva tartás idejében (17.00-06.00)? Ez a munkaidő a hét három napjára vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] Az Efotv. 2. §-ának 3. pontjában előírtak szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkahely hőmérséklete

Kérdés: A 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet szabályozza a munkahelyeken megengedhető levegő-hőmérsékleti értékeket. Milyen teendője van a munkáltatónak, ha a léghőmérséklet meghaladja a rendeletben előírt, rá vonatkozó értéket? Szükséges-e a hőség miatt munkaközi szüneteket beiktatni, vagy az csak a maximálisan megengedhető effektív hőmérséklet felett szükséges? Van-e toleranciahatár? Továbbá hogyan mérhető a korrigált effektív hőmérséklet?
Részlet a válaszából: […] Az Mvt. 18. §-a szerint a munkahely üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Hallgatói munkaszerződésre alkalmazandó szabályok

Kérdés: Főiskolai, egyetemi hallgatók nálunk, mint külső gyakorlóhelynek minősülő munkáltatónál végzik hathetes szakmai gyakorlatukat. Az Nft. 44. §-ának (2) bekezdése alapján foglalkoztatásukra az Mt. minden rendelkezését alkalmazni kell-e, pl. a pihenőidő, hat órát meghaladó munkavégzés esetén a munkaközi szünet, szabadság, betegszabadság (táppénz), valamint a kollektív szerződésben biztosított jogok tekintetében? A díjazás kapcsán pedig az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti, hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén hetente a minimálbér 15%-ában meghatározott díjazás szabálya felülírja-e a minimálbér-rendeletet, miszerint a hetibér 22 560 forint?
Részlet a válaszából: […] A kérdés abból ered, hogy a – kissé szerencsétlen elnevezésű – "hallgatói munkaszerződés" kifejezés miatt kétség merült fel, hogy e szerződés megkötésével munkaviszony jön-e létre a hallgató és a külső gyakorlóhely között, vagy pedig egy munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] A leírt esetben két, egymással párhuzamosan fennálló munkaviszonyról van szó, hiszen különbözőek a munkáltatók. Ebből eredően a két munkaviszonyban teljesítendő munkaidő nem adódik össze, tehát két négyórás részmunkaidős munkaviszonyról van szó.A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
1
6
7
8
10