Szakoktatótól megkövetelt végzettség – nem változott

Kérdés: Szakiskolában oktattam eddig szakoktatóként, mérnök diplomával. Kötelezhetnek-e tanári diploma megszerzésére? Vagyis ezután nem láthatom el a szakoktató feladataimat tanári diploma nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában a szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében a következő végzettségek fogadhatók el: a szakképzés szakirányának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egyenlő bánásmód megsértése álláshirdetés során

Kérdés: Cégünknél egy bejelentés miatt vizsgálódik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Rakodómunkás munkakörre ugyanis csak negyvenöt év alatti férfiak jelentkezését vártuk, hiszen tapasztalataink szerint az idősebb kollégák nem bírják huzamosan a terhelést, és nem szeretnénk állandóan új embereket keresni, ha emiatt felmondanának. Lehet emiatt problémánk a vizsgálat során?
Részlet a válaszából: […] ...lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés [Ebtv. 22. § (1) bek.]. Ha az említett körülmények az adott munkakörnél fennállnak, akkor nem sérül az egyenlő bánásmód követelménye. Rakodómunkás esetén azonban a munka jellege nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Munkaszerződés módosítása felszámolás alatt

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég munkáltatója módosíthatja-e úgy a munkaszerződést, hogy más munkakörbe sorolja a munkavállalót, és emiatt az alapbért is csökkenti?
Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel módosíthatják (Mt. 58. §). Ennek értelmében a felszámoló sem módosíthatja egyoldalúan a munkavállalók munkakörét és/vagy alapbérét. Ugyanakkor erre irányuló ajánlatot tehet a munkavállalónak.Amennyiben azt a munkavállaló elfogadja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

"Céges sofőr" munkaideje

Kérdés: A Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdéseink vannak. Egy cégnél gépjárművezető munkakörben ("céges sofőr") kívánnak alkalmazni egy munkavállalót. A munkavállaló feladatai az alábbiak lesznek: a cég belső működésével kapcsolatos személyszállítási feladatok (a cég vezetőségének, tulajdonosainak szállítása); szintén a cég belső működésével kapcsolatos áruszállítási feladatok (kisebb alkatrészek szállítása). Sem a személyszállítás, sem az áruszállítás nem harmadik személy részére és nem díj ellenében történne. A személyszállítás főként Magyarország területére korlátozódna, de esetenként szükség lesz külföldre történő, de az Európai Unión belüli személyszállításra is. Az áruszállításra Magyarország területén kerülne sor. A munkavállaló mind a személyszállítási, mind az áruszállítási feladatait ugyanazon, egy 5 személy szállítására alkalmas személygépjárművel végezné majd, amely gépjármű össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg. Kiterjed-e a fenti tényállás szerinti, gépjárművezető munkakörben alkalmazandó munkavállaló munkaviszonyára (munkavégzésére) a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezéseinek (Kkt. 18/A-18/L. §) hatálya, különös figyelemmel a Kkt. 18/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt, "a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében e törvény hatálya alá tartozó munkavégzés" kitételre? Amennyiben a fenti tényállás szerinti munkavállalóra ("céges sofőr") a Kkt. utazó munkavállalók munkaidejére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, akkor a munkavállaló munkarendjére, munkaidejére, pihenőidejére, vezetési idejére mely jogszabály(ok) előírásai vonatkoznak? A munkavállaló munkaviszonyára kizárólagosan az Mt. vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az utazó munkavállalók munkaidejére a Kkt. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek (elsősorban) azokra a munkavállalókra irányadóak, akik a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő és szünetek képernyő előtt

Kérdés: Informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégünk help desk csoportjában a kollégák számítógépen keresztül nyújtanak távoli segítséget ügyfeleinknek. A napi nyolcórás munkaidő mellett elegendő nekik egyszer 20 perc munkaközi szünetet biztosítani, vagy a képernyős munkára tekintettel további szünetek is szükségesek? Minden munkanapjuk végén a gépükről indított műveletekről online jelentés készül. Ezt a munkavállaló csak elindítja, a rendszer magától generálja, de a végén el kell fogadnia, hogy valóban ezeket a munkákat végezte el aznap. Ez a jelentés egyébként egy bizonyos bónusz elszámolási alapja is. Beleszámít-e a munkaidejükbe ez a napi kb. 3-5 perc, amíg a jelentés elkészülését várják a gép előtt?
Részlet a válaszából: […] ...részletben is ki lehet adni. A munkaközi szünet nem része a munka­időnek, ilyen módon díjazás sem jár rá; kivéve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalót [Mt. 86. § (3) bek. a) pont].Ha a kérdés szerinti munkavégzés egyben képernyő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Utazási idő munkaidőként történő figyelembevétele

Kérdés: Munkavállalónk munkaszerződésében munkahelyként a munkáltató pomázi székhelye szerepel. A munkavállaló időszakonként külföldi kiküldetést teljesít pozsonyi üzleti partnerünknél. A kiutazás kétféleképpen történhet: saját autóval otthonról, vagy kulcsos autóval, a munkáltató székhelyéről történő indulással. Az utazási idő munkaidőnek minősül-e, figyelemmel arra is, hogy a kiküldetés idejébe egyébként beszámít? Ha igen, kell-e ilyen esetben rendkívüli munkaidőért pótlékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység (a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül elvégzendő feladatok) időtartama. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Készenléti jellegű munkakör fogalma

Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét (heti 60) órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezik hosszabb teljes napi munkaidőnek [Mt. 92. § (2) bek. a) pont]. Hosszabb teljes napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:  

Információs munkakört betöltő közalkalmazott besorolása

Kérdés: Közművelődési intézmény pályázatot tett közzé legalább érettségizettek részére, információs státusz betöltésére. A leendő közalkalmazottak feladatai közé tartozik a tájékoztatás, jegyértékesítés, pénzkezelés, illetve szerződéskötés minta alapján. A kérdésünk: melyik fizetési osztályba tudjuk őket besorolni, C-be vagy D-be?
Részlet a válaszából: […] ...közművelődési intézményekre a 150/1992. Korm. rendelet vonatkozik. Ennek 1. számú mellékletében szerepelnek az egyéb közalkalmazotti munkakörök, közöttük az ügyviteli alkalmazottak, akiket A-D fizetési osztályba lehet besorolni. A Kjt. 61. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Részmunkaidő – a legrövidebb időtartam

Kérdés: Létezik-e heti egyórás munkaviszony úgy, hogy az azért kapott díjazás havi 1000 Ft? Ebben az esetben biztosított-e a munkavállaló, jár-e neki orvosi ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnek el kell érnie a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimum időarányos összegét. 2015-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Pedagógus besorolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy akinek 6 év bármilyen jogviszonya van, azt nem gyakornokként, hanem pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Különféle munkáltatóknál dolgoztam, általában határozott időre szóló szerződésekkel, miközben több gyermeket szültem néhány éves korkülönbséggel. Közben megszereztem az óvodapedagógus végzettséget, amellyel néhány hónapja egy óvodában helyezkedtem el. Gyakornokként soroltak be, azonban nem voltak hajlandók pedagógus I-be átsorolni akkor, amikor összejött a 6 évem. Mit tehetek ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...besorolásnál figyelembe vehető időkről a 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdései szerint számított két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
117
118
119
191