Találati lista:
1981. cikk / 2033 Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál
Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
1982. cikk / 2033 Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége
Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
1983. cikk / 2033 Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét
Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
1984. cikk / 2033 Eredeti munkakörbe történő visszahelyezés – ha már betöltötték
Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?
1985. cikk / 2033 Végkielégítés – felezés közszolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egy önkormányzat polgármesteri hivatalában vagyok köztisztviselő üzemmérnöki állásban, rendelkezem államigazgatási főiskolai végzettséggel is. A munkáltatóm felmentéssel meg akarja szüntetni a közszolgálati jogviszonyomat egészségügyi okokból, és ráadásul még a teljes végkielégítésemet sem kívánja kifizetni, csak a felét, arra hivatkozással, hogy felajánlott két másik helyet is, de egyiket sem fogadtam el. Az egyik útlevél-, házassági anyakönyvi, társadalmi szertartásokat szervező ügyintézői munkakör lenne, a másik műszaki, építéshatósági munkakör. Az építéshatósági munkakört egészségügyi állapotom miatt nem tudom elvállalni, a másikat pedig azért nem, mert számomra teljesen idegen terület. Tényleg csak a végkielégítésem felére vagyok-e jogosult?
1986. cikk / 2033 GYES-es kismama foglalkoztatásához kapcsolódó támogatás
Kérdés: GYES-en lévő kismamát szeretnék felvenni, milyen állami kedvezmények kapcsolódnak a kismama foglalkoztatásához? Szükséges, illetve lehetséges-e egyáltalán álláskeresőként regisztrálnia magát ahhoz, hogy munkáltatóként igénybe tudjuk venni utána a foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményeket?
1987. cikk / 2033 Alkoholkontroll – a jogszerűség határa
Kérdés: Munkahelyemen napi rendszerességgel végeznek alkoholvizsgálatot. Korábban nem kifogásoltam az eljárást, hiszen a kollektív szerződésünk is rögzíti, hogy tilos a munkaidő előtti, illetőleg a munkaidő alatti alkoholfogyasztás. Mostanában viszont naponta többször is megszondáztat a főnököm, ami kifejezetten egy személyes konfliktusból fakad. Felháborít az igazságtalanság és a kollégáim előtti megaláztatás. El kell tűrnöm a vizsgálatokat? Félek, hogy egy esetleges ellenszegülésem esetén rendkívüli felmondással elbocsátanak.
1988. cikk / 2033 Kötelező nyelvi képzés – előírható-e a munkavállalóknak?
Kérdés: Kötelezhetem-e a munkavállalóimat arra a nyelvi képzésre, amit a cégem munkaidőben a telephelyén biztosítana? Görögországi érdekeltségünkre tekintettel szeretném, ha 10-15 munkavállaló elsajátítaná a görög nyelvet, azonban tisztában vagyok a nyelv nehézségeivel (pl. más betűk). Hol kell előírnom a kötelező képzést (a munkaköri leírásban, a munkaügyi szabályzatban stb.)?
1989. cikk / 2033 Munkaidőkeret-számítás
Kérdés: Munkavállalóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Figyelemmel arra, hogy munkaszüneti napokon is nyitva tartunk, értelmezésünk szerint a munkaidőkeretben ledolgozható munkaórák számához automatikusan hozzáadódik a munkaszüneti nap miatt plusz 8 óra napi munkavégzés, és ezért csak az így meghatározott óraszámon felüli munkavégzés fog rendkívüli munkának minősülni. Például, ha egy hónapban 22 nap esik hétköznapra, és ebből 1 munkaszüneti nap, akkor nem 21 a ledolgozható munkanapok száma, hanem 22. Helytálló az álláspontunk?
1990. cikk / 2033 Munkavédelmi célú pihenőidő – a munkaidő része?
Kérdés: Üzemünkben a hőmérséklet igen magas, ezért a munkavédelmi szabályokban előírt óránként 10 perc szünetet biztosítunk a munkavállalóink részére. Az Mt. szerint a munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Kérdésünk az lenne, hogy figyelemmel erre a rendelkezésre, tekinthetjük-e úgy, hogy ezek a munkavédelmi célú, óránkénti 10 perces szünetek sem minősülnek a munkaidő részének?
