2121 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: A társaságunknál működő egyik szakszervezet sztrájkot kezdeményezett, és a munkavégzést is beszüntették. A sztrájkot szervező tisztviselő a sztrájk végeztével jelezte, hogy igényt tartana a munkaidő-kedvezmény miatt neki járó díjazásra. Ilyen esetben is kötelesek vagyunk fizetni?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, és mellette főiskolán tanulok. A munkáltatómmal tanulmányi szerződést nem kötöttem, de megbeszéltük, hogy részt veszek a képzésben. Eddig nem is volt probléma, mindig elengedett a vizsgáimra, még szabadságot sem kellett kiírnom, de most arra hivatkozik, hogy sok a munka, és így nem enged el. Kérdésem, hogy jár-e nekem a tanulmányi munkaidő-kedvezmény, és megillet-e erre az időre valamilyen díjazás?

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?

Kérdés: Alkalmazottaink a kórházban hathavi munkaidőkeretben és három műszakos munkarendben dolgoznak. A munkaszüneti napon beosztás szerint dolgozók a havi díjazásukon felül megkapják a munkaszüneti napra járó 100%-os bérpótlékot is. Jár-e plusz szabadnap is részükre?

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?

Kérdés: A munkaviszony létesítésekor tévedésből teljes munkaidőben alkalmazott munkavállalónk munkaszerződésében a minimálbérnél alacsonyabb összeget tüntettünk fel. Mivel nem akarunk jogellenesen eljárni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a hibát kiküszöböljük?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?