2121 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Gépjárművezető (személygépkocsi-vezető) munkavállalónk munkaideje napi 8, heti 40 óra. Jellemző azonban, hogy sokszor csupán rendelkezésre áll, várakozik a tényleges munkavégzésre. Így általában munkaideje is hosszabb, átlagosan napi 10 óra munkavégzést rendelünk el részére. Ezzel azonban közel fél év alatt teljesen kimerítjük az éves szinten elrendelhető túlóra keretét (200 óra évente). Milyen jogszerű lehetőségeink vannak a munkaideje mértékének esetleges megemelésére?

Kérdés: Az Mt. 119. § új, 2010. január 1-jétől hatályos (9) bekezdése szerint munkaidőkeret hiányában az Mt. 125. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott munkarendet alkalmazó munkáltatónál a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a 119. § (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó. Nem egyértelmű számunkra az idézett bekezdés tartalma, kérjük értelmezésüket e szabállyal kapcsolatban!

Kérdés: Cégünknél november 1-jével egyhavi munkaidőkeretet vezettünk be. Munkavállalóink hétfőtől vasárnapig dolgoznak, beosztástól függően, a munkaidő heti 40 óra (ruházati boltok). Novemberben 1-je vasárnapra esett, amely napon egyik boltunk sem nyitott ki. Kérdésünk: munkavállalóink számára a november 1-je fizetett ünnep vagy csak sima szabadnap? Véleményem szerint csak annak a munkavállalónak fizetett ünnep, aki a munkaidőkeret beosztása szerint dolgozott volna, a többieknek pedig pihenőnap. Tehát annak, aki be lett osztva (ami nálunk nem is lehetséges, mivel ki sem nyitottunk aznap), jár még két pihenőnap, aki nem volt beosztva, annak csak egy nap jár. Helyes a meglátásom?

Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?

Kérdés: Üzletünkben a munkavállalók teljes munkaidőben (reggel 8-tól délután 17 óráig) dolgoznak, kollektív szerződésünk nincs, és tevékenységünk jellege miatt nem minősülünk rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak. Mivel – a vasárnapi munkavégzések elrendelhetősége érdekében – szeretnénk kihasználni az Mt. 124. §-ban biztosított pihenőnap összevont kiadásáról szóló szabályokat, gyakorlati útmutatást kérünk az Mt. 124. § és a 124/A. § alkalmazására vonatkozóan!

Kérdés: Havidíjas munkavállalónknak öt munkanapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk ebben a hónapban. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ezért problémát okoz annak megállapítása, hogy pontosan mennyivel csökkentsük a havi munkabérét. Hogyan számoljuk ki a levonandó munkabért?

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.

Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?