2033 talált cikk a munkaidő kifejezésre

Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?

Kérdés: Áruházunk – egy kereskedelmi cégcsoport tagjaként – a megnyitás kezdete óta vasárnap is fogadja a vásárlókat. Széles termékkínálatunknak köszönhetően (élelmiszerek, elektronikai cikkek, ruhaneműk stb.) mind az ügyfélforgalmunk, mind az árbevételünk jelentős vasárnaponként. Jelenleg ötvenszázalékos bérpótlékot fizetünk a vasárnap rendes munkaidőben beosztott alkalmazottaknak, ami – a gyakorlatot tekintve – a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatók körébe nem tartozó munkaadóra utal. Kérdésem: minősülhet-e az áruházunk rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak, mivel a vásárlók egyértelműen igénylik a vasárnapi nyitva tartásunkat?

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?

Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottaknál a cafeteria-rendszerben a munkavállalónak járó szolgáltatások, kedvezmények értéke jogszerűen csökkenthető a munkaidő változásának arányában? Ugyanakkor megállapodhatnak-e ettől eltérően a felek?

Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?

Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?

Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?