Találati lista:
1851. cikk / 2121 Felelősség a kifizetett munkabérért
Kérdés: Cégünknél a munkabérek átutalással kerülnek kifizetésre, de a cafeteriautalványokat személyesen adjuk át a munkavállalóknak. Erre általában a munkaidő vége felé, a hazamenetel előtt kerül sor, ám kivételesen legutóbb a cafeteriát kezelő kollégának hamarabb el kellett mennie, ezért még jóval a munkaidő vége előtt kerültek kiosztásra az utalványok. Az egyik munkatárs viszont azt jelezte, hogy az általa átvett utalványokat valaki elvette a fiókjából, mialatt ő kint volt a mosdóban. A munkavállaló állítása szerint azért tette őket a fiókba, mert olyan nagy mennyiségű utalványt kapott, ami a pénztárcájában sem fért el, így nem tudta azokat magával vinni. Az utalványok sajnos nem lettek meg. Ezt követően pár nappal az ügyvédjétől kaptunk levelet a felmerült kár megtérítésére. Alapos a kárigénye?
1852. cikk / 2121 Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása
Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
1853. cikk / 2121 Műszakpótlék – a jogosultság feltételei
Kérdés: Technológiafejlesztő mérnökeinket egy műszakos munkarendben, fix munkaidő-beosztással (H-P 8.00-16.30) alkalmazzuk. Munkájuk szorosan kapcsolódik az üzemi munkához, ahol három műszakban dolgoznak a kollégák, ezért a betanulási időszakban a technológiafejlesztő mérnökök 1-1 hetet délután (14.00-22.00) és éjszaka (22.00-06.00) is dolgoznak. Erre az időszakra nekik műszakpótlékot kell számfejtenünk (délutános és éjszakai műszakpótlékot), vagy csak az éjszakai munkavégzésre járó 15%-os pótlékot?
1854. cikk / 2121 Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között
Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
1855. cikk / 2121 Felmentett prémiuméves – a felmentés visszavonása és a szabadság kérdése
Kérdés: Hó végével felmentettük az egyik, prémiumévek programba való belépéshez szükséges feltételekkel rendelkező alkalmazottunkat. Időarányosan elég sok szabadsága maradt, a prémiumévek programban azonban tudom, hogy nem jár szabadság. Jogszerűen megváltható-e a szabadság? Ha nem, van-e lehetőség arra, hogy – természetesen beleegyezésével – visszavonjuk felmentését, és először természetben kiadjuk a szabadságát, majd az alkalmazottal egyetértésben közös megegyezéssel módosítsuk a kinevezését a programba való belépés céljából.
1856. cikk / 2121 Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?
Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
1857. cikk / 2121 Gyermek gondozásának első évére járó szabadság
Kérdés: Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja szerint a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére jár szabadság. Esetünkben az anya a gyermek születése után 15 hónapig volt otthon – azaz a szülési szabadság időtartamára és ezt követően fizetés nélküli szabadságon –, majd ezt követően az apa ment fizetés nélküli szabadságra a gyermek hároméves koráig. Jár-e az apának a fizetés nélkül szabadság idejére szabadság?
1858. cikk / 2121 Munkaközi szünet
Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?
1859. cikk / 2121 Egyszerűsített foglalkoztatás – "maximumbér"?
Kérdés: Az egyszerű foglalkoztatással alkalmazott alkalmi munkavállalónak (teljes munkaidőben) mennyi bér fizethető? Csak a minimálbér vagy több?
1860. cikk / 2121 Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?
Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
