Ügyfélszolgálat munkaidő-beosztása

Kérdés: Cégünk ügyfélszolgálatának tervezett nyitvatartása a következő lenne: H: 10–19; K: 8–19; Sze: 8–19; Cs: 8–19; P: 8–19; Szo: 9–14. Egy alkalommal 9 vagy 11 órát vagyunk nyitva. A kollégák teljes munkaidőben dolgoznak. A jövőbeni elvárások között szerepel az, hogy hetente egy-két napot este 10-ig legyünk nyitva. Milyen megoldások lehetségesek, hogy a működésünk szabályos legyen a munkaidő szempontjából is, hogyan érdemes beosztani a munkaidőt, illetve milyen pótlékokkal kell számolnunk, mekkora százalékokkal?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján az ügyfélszolgálat jelenleg heti hat napon, összesen 58 órában működik. Ezért általános teljes munkaidő (napi 8, heti 40 óra) mellett nem lehetséges, hogy ugyanaz a munkavállaló legyen beosztva mindegyik napon. Ez csak akkor szabályos, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Munkavégzési hely távmunka esetén

Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés eredeti helyére vonatkozó rendelkezést is. Mivel az Mt. szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi [Mt. 196. § (1) bek.], e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Felmondás kölcsönzött munkavállalónak kikölcsönzésen kívüli időszakban

Kérdés: Kismama munkavállaló kikölcsönzése 2016. december 31. napjával megszűnt a kölcsönvevőnél. A munkavállaló gyermekeivel GYED-en volt, majd 2024 májusában jelezte, ismét munkába szeretne állni (négyórás részmunkaidőben). A kölcsönbe adó a továbbfoglalkoztatása érdekében megfelelő munkakört keresett részére, de ez nem vezetett eredményre, a kölcsönbe adó nem tudja új kölcsönvevőhöz kikölcsönözni. A munkavállaló jelenleg csak a kölcsönbe adóval áll jogviszonyban, több mint 10 éve. Munkáltatói felmondással kerül megszüntetésre a munkavállaló jogviszonya. A felmondási idő tekintetében a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 15 napos felmondási időt szükséges alkalmazni [Mt. 220. § (2) bek.]? Vagy, mivel a kikölcsönzés megszűnt, és jelenleg nem áll fenn kikölcsönzés munkavállaló és kölcsönvevő között, ezért az Mt. 69. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezései lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre az Mt. szabályait XVI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyik speciális szabály szerint a felmondási idő tizenöt nap [Mt. 220. § (2) bek.]. Ez a rendelkezés általában alkalmazandó a munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Szakképzési munkaszerződés – és egy további munkaviszony más munkáltatóval

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége [Mt. 52. § (1) bek. a)–c) pontok]. Aggályos például, ha a két jogviszonyban a munkaidő részben egybeesik. A másodállás akkor is kötelezettségszegéshez vezethet, ha az a munkavállaló munkára képes állapotát érint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Harmadik országbeli tanulók munkavégzése

Kérdés: A Btátv. 54. §-ának (8) bekezdése alapján a tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet. A munkavégzésre csak a fogadó intézménynél kerülhet-e sor, ha nem csak ott, akkor van-e valamilyen bejelentési kötelezettség, illetve a munkavégzés munkaviszonyra vonatkozik csak, vagy megbízási szerződéssel is foglalkoztatható a hallgató?
Részlet a válaszából: […] A Btátv. kérdésben idézett rendelkezése annyit határoz csak meg, hogy legfeljebb milyen időszakban lehet úgy dolgozni, hogy a harmadik országbeli állampolgár elsődleges tartózkodási célja továbbra is a tanulás legyen. Egyébként a munkavállalására az általános szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kettős munkakör ellátása átmenetileg

Kérdés: A munkáltató a munkavállalót átmenetileg, rövidebb ideig a meglévő munkakörén túl más munkakörben is foglalkoztatná (tehát mindkét munkakörbe tartozó feladatokat is ellátna). Jól gondoljuk, hogy erre két lehetősége van a munkáltatónak: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás és a határozott idejű munkaszerződés-módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...előtti feltételekkel kell továbbfoglalkoztatni. Mindkét esetben fontos, hogy a munkakör változása nem érinti a munkaszerződés szerinti munkaidőt. Ezért a munkavállaló a kibővült feladatkörét is csak a szerződése szerinti munkaidőben köteles ellátni. Ha az eredeti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Két egészségügyi szolgálati jogviszony azonos felek között

Kérdés: Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vagyunk. Köthető-e két egészségügyi szolgálati munkaszerződés ugyanazzal a munkavállalóval, ha két külön szervezeti egységben végezné a tevékenységét? Például az egyik szervezeti egységben heti 40 óra, a másikban 15 óra.
Részlet a válaszából: […] ...kérdése [Mt. 7. §]. Eszerint az azonos munkáltatóval fennálló második jogviszony nem irányulhat az első jogviszony szerinti munkaidő meghosszabbítására. Elvileg nincs akadálya, hogy egy személy hetente rendszeresen 55 órát dolgozzon ugyanannak a munkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Bírósági ülnök munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Mentesül-e az ülnök a munkahelyén a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha bírósági ülnöki feladatot lát el, és részt vesz egy tárgyaláson e minőségében? Ha igen, akkor díjazás is megilleti a munkáltatójától, azaz fizetett a távolléte?
Részlet a válaszából: […] A járásbíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes helyi önkormányzat, illetve települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, a törvényszék ülnökeit a vármegyei (fővárosi), illetve megyei jogú városi képviselő-testület és a területi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Tervezettnél rövidebb túlóra elszámolása

Kérdés: Mi a következménye annak, ha a munkáltató egyórányi túlórát rendel el a munkavállalónak meghatározott feladat elvégzésére, azonban a munkavállaló 30 perc alatt végez a meghatározott feladattal? Ebben az esetben az egy órára járó, túlórapótlékkal növelt bért kell kifizetni? Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a feladat elvégzése (tehát 30 perc) után „hazaküldje” a munkavállalót amellett, hogy az 1 órára járó, túlórapótlékkal növelt bért fizeti meg a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be; a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kiegyenlítő nap értelmezése

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy olyan egyhetes munkaidőkeretnél, ahol a munkavállaló hétfőtől csütörtökig dolgozik, heti pihenőnapnak a szombat és a vasárnap minősül, míg a pénteki nap nem heti pihenőnap, hanem olyan munkanap („kiegyenlítő nap”), amelyre 0 órát osztott be a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet [Mt. 99. § (1) bek.]. Munkaidőkeret esetén tehát, ha elrendel munkaidőt a munkáltató egy adott napra, legalább négy órát kell beosztani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.
1
16
17
18
201