Találati lista:
171. cikk / 2004 Heti pihenőnapok – beosztás munkaidőkeretben
Kérdés: A munkavállalóinkat munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és heti pihenőnapokat kapnak. Lehet egy héten kettőnél több pihenőnapot kiadni a számukra, azaz, ha a munkaidő-beosztásuk alapján egy héten hat munkanapjuk és egy pihenőnapjuk van, a következő héten kiadható három pihenőnap és négy munkanap?
172. cikk / 2004 Képzés elvégzésére kötelezés
Kérdés: Mi alapján kötelezheti a munkáltató a munkavállalót valamilyen képzés elvégzésére? Ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóját a képzés elvégzésére, szükséges-e ilyen esetben megállapodást kötni, vagy elegendő-e önmagában, ha a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal kötelezi a munkavállalót a képzésben részvételre? Ebben az esetben a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól mi alapján mentesül a munkavállaló a képzésben való időre?
173. cikk / 2004 Munkaidőkereten felüli túlóra-elszámolás és a munkaidő-beosztás előzetes közlése
Kérdés: Idősek bentlakásos otthonában dolgozó ápolók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, folytonos műszakrendben. Egy ellenőrzés megállapította, hogy nem fizettük ki időben a munkaidőkeret zárása miatt keletkező rendkívüli munkavégzés bérpótlékát, mert azt a keretzárás utáni bérrel meg kell, hogy kapja a dolgozó. Nálunk ez a keretzárás március 31-e volt, s eszerint a márciusi bérrel, amit április 3-an utalunk, ezt meg kellett volna kapni a munkavállalónak. Valóban így van? Ezzel szemben mi ezt április hónap folyamán hó közben külön utaltuk. Azt tudom, hogy a hó közben keletkező rendkívüli munkavégzés miatti bérpótlékot meg kell, hogy kapja a dolgozó a keletkezés hónapjára vonatkozó bér kifizetésével. Ekkor nemcsak a pótlékot, hanem az arra a napra vonatkozó alapbért is meg kell, hogy kapja a dolgozó? Ilyenkor ezt a kifizetett pótlékot már a keretzárásnál figyelmen kívül kell hagyni? Azonban az abból eredő rendkívüli bérpótlékot, amikor eleve több órára van beosztva egy dolgozó a munkaidőkeretben (mert például tartósan távol van több másik dolgozó) mikor kell kifizetni? Én úgy értelmeztem az Mt.-t, hogy a következő hónapban elég kifizetni. Új dolgozók esetében is igaz az, hogy hét nappal előbb meg kell ismernie a beosztását? Mert ez szinte lehetetlen, mert hét nappal előtte még nincs munkaszerződése sem. Illetve, hogyan kell azt dokumentálni, hogy ha változik a beosztás (mert például valaki beteg lesz), akkor azt mikor ismerte meg a dolgozó (96 órán belül van-e, vagy nem, a dolgozó kéri-e, vagy nem)?
174. cikk / 2004 Műszakátadás mint a munkaidő része
Kérdés: A munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama a munkaidő része. A több műszakos munkarendben a műszakváltás tipikusan ilyen előkészítő, illetve befejező tevékenységnek minősül, vagyis munkaidőben kell lezajlania. Cégünknél a műszakot befejező dolgozók takarítanak, elpakolnak a munkaterületükről, papírokat töltenek ki, továbbá a következő műszak dolgozóinak átadják a műszakban történt fontos információkat. Mindezt az utolsó 10 percben teszik meg. A műszakot kezdő dolgozóknak 5:50-re, 13:50-re és 21:50-re fel kell sorakozniuk, hogy a műszakvezető beossza őket arra a sorra, ahol aznap dolgozni fognak. Majd elfoglalják a munkaterületet, dokumentációt töltenek ki, és átveszik a fontos információkat a lelépő kollégáiktól. Két munkaközi szünet van egy műszak alatt, egy 20 perces és egy 10 perces. A munkaidő 8 óra, ennyit számolunk el. A műszakváltás tehát munkaidőnek minősül, és azt a következő műszak dolgozóinak óra 50 perckor kell kezdeni, a 10 perces szünetet nem tekintjük a munkaidő részének, vagyis nem fizetett idő, a 20 perces szünetet (bár az sem lenne kötelező) viszont a fizetett munkaidő részeként kezeljük, vagyis nem ledolgozandó. Ennek megfelelően a bruttó munkaidő 8 óra 10 perc, a nettó munkaidő 8 óra. A munkaidő-nyilvántartáson pedig a munkaidő kezdete helyesen 5:50, 13:50 vagy 21:50, a vége 14:00, 22:00 vagy 6:00. Helytálló a levezetésem?
175. cikk / 2004 Fél óra – nem túlóra
Kérdés: A munkavégzés konkrét helyéül szolgáló gyártó-, illetve irodaépületek és a munkavállalói bejárat között 8-10 perc sétával, a tényleges kilépés további pár perc biztonsági ellenőrzéssel telik. A cég által alkalmazott beléptetőrendszer kerekíti a kilépési adatokat, olyan módon, hogy ha a munkavállaló a rendszerben szereplő beosztás szerinti munkaidő végét követően fél órán belül hagyja el a munkavállalói bejáraton a területet, azt úgy tekinti, hogy a beosztás szerinti munkaidő végén véget is ért a munkaideje, ha fél–egy óra között, akkor úgy, hogy a beosztás szerinti munkaidő végét követő fél óra elteltével. Szabályos ez a megoldás?
176. cikk / 2004 Részvétel kötelező orvosi vizsgálaton
Kérdés: Édesanya kisbabát vár, részt kell vennie az orvosa által kötelezően előírt II. genetikai ultrahangos vizsgálaton. Csak munkaidőben van ez a vizsgálat. Ebben az esetben mit kell elszámolni a munkavállaló részére? Fizetett vagy csak igazolt, de nem fizetett napot?
177. cikk / 2004 Hallgatói munkaszerződés heti egynapos részmunkaidőre
Kérdés: A felek a hallgatói munkaszerződésben részmunkaidőben állapodnak meg (hetente csak egy napot végez munkát a hallgató). Ebben az esetben mi az a minimumösszegű munkabér, amelyet meg kell fizetni a hallgató számára? Az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a minimálbér 65%-ának megfelelő bért kötelezően meg kell fizetni, tekintet nélkül a részmunkaidős jellegre, vagy pedig ezt a részmunkaidőnek megfelelően arányosan csökkenteni kell? Továbbá mikor minősül az ugyanitt meghatározott gyakorlat egybefüggőnek? A fenti esetben, amikor is hetente csak egy napot dolgozik a hallgató, megvalósul ez az „egybefüggőség”?
178. cikk / 2004 Helyettesítési díj NOKS munkakörben
Kérdés: Egy ötcsoportos óvodában két dajka is táppénzen (kb. 2-3 hét) van; feladataikat a többi dajka saját munkaidején túl is elvégzi. Milyen módon fizethető ki jogszerűen a munkaidőn túli helyettesítés? Fizethető-e nekik többlettanítási óradíj?
179. cikk / 2004 Osztószám meghatározása órabér számításánál
Kérdés: Kölcsön vevő partnerünknél a munkavállalók alapbére havibérben van meghatározva, viszont egyenlőtlen munkarendben dolgoznak, négyféle műszakrendben, 12 órás műszakokban, háromhavi munkaidőkeretben. A kölcsön vevő partner „saját” havi ledolgozandó órát alkalmaz a munkavállalók elszámolásánál, és ezt kéri alkalmazni a kölcsönzött munkavállalók esetén is. A kölcsönvevő által megadott havi ledolgozandó „osztószám” eltér a munkaügyi naptár szerinti havi ledolgozandó óraszámtól, és műszakrendenként eltérő.
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
1. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 12 napot 12 órás munkarendben, azaz 144 órát. 3 nap szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 180 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/180 óra×144 óra = 233 200 Ft. A 36 óra szabadságra a távolléti díj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/180 óra×36 óra = 58 300 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (230 200 Ft+58 300 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
2. Elszámolási példa: a munkavállaló havi alapbére 291 500 Ft. Januárban dolgozott 11 napot 12 órás munkarendben, azaz 132 órát. 3 napon szabadságon volt (3×12 óra = 36 óra). A havi alapbért a műszakhoz tartozó – a kölcsönvevő által kért – osztószámmal osztjuk el, azaz 168 órával. Majd a ledolgozott órák számával felszorozzuk. A munkavállaló havi törzsbére: 291 500 Ft/168 óra×132 óra = 229 036 Ft. A 36 óra szabadságra a távollétidíj-alap a fenti számítási módszerrel kerül elszámolásra: 291 500 Ft/168 óra×36 óra = 62 464 Ft. Így a munkavállaló nem sérül, a havibérét megkapja a tárgyhónapban (229 036 Ft+62 464 Ft = 291 500 Ft). Amennyiben a munkavállalót megilleti távollétidíj-növelő összeg, a 36 óra szabadságra ezt is megkapja. Törvényes-e a munkavállaló elszámolása a leírtak alapján?
180. cikk / 2004 Rovarcsípésért fennálló munkaadói felelősség
Kérdés: A munkavállaló sofőr, sózott nyersbőrt szállított a teherautón, nemzetközi útvonalon. Az egyik napi pihenőideje végén, amely alatt a gépjármű utasfülkéjében aludt, észlelte, hogy egy rovar megcsípte. A csípés eredményeként súlyos bakteriális fertőzést kapott, több műtéten esett át, és tartós egészségromlást szenvedett. Kártérítési igénnyel lépett fel, mivel állítása szerint a baleset (csípés) a munkaviszonyával összefüggésben érte. Alapos lehet az igénye?
