127 talált cikk a mérlegelési jogkör kifejezésre

Kérdés: A munkavállaló egy hónap fizetés nélküli szabadságot igényelt, melyet a munkáltató – mérlegelési jogkörében eljárva – engedélyezett. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság utolsó napján közölte felmondását, és kérte, hogy munkaviszonya ezen a napon megszüntetésre kerüljön, tekintsünk el a 30 nap felmondási időtől, mert új munkaviszonyt létesít a következő naptól. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? Elfogadhatja a felmondást és a felmondási időt (illetve annak hiányát), valamint az említett nappal megszüntetheti a munkaviszonyt?

Kérdés: Egyik dolgozónk vidékről jár személygépkocsival dolgozni. Csak a saját tulajdonú gépjárműre lehet elszámolni útiköltséget?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy várandós, majd a kötelező részmunkaidő lehetőségére hivatkozva kijelentette, hogy a gyermeke megszületését követően, amikor majd visszatér, heti 40 óra helyett csak 30 órában hajlandó dolgozni, ezért kéri a munkaszerződésének módosítását erre az időszakra. Kötelesek vagyunk teljesíteni a kérését?

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?

Kérdés: Ha rokkantsági ellátásban részesülök, a munkáltatóm adhat-e valamilyen formában jutalmat, ha a többi kollégám minden hónapban kap mozgóbért?

Kérdés: A munkahelyemen a kb. 60 db parkolóból 45-öt bizonyos (irodista) személyeknek tartanak fenn. Természetesen a munkáltató semmilyen bérleti díjat nem számol fel nekik. A maradék 15 parkolóhelyet használhatjuk mi sor melletti munkások, kb. 300-an. Jogos-e a vezetőség részéről ez a diszkrimináció?

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?

Kérdés: Szabadidő-szervezőként dolgozom egy általános iskolában, kommunikáció és médiatudomány mesterfokozattal rendelkezem. Januártól, ahogy hallottam, emelkedik az illetményünk. Mekkora emelésre számíthatunk, mivel többfélét is hallottam: plusz 7 és 10%-os emelésről is?

Kérdés: Mi a véleményük egy olyan szabályozásról, amikor a munkáltató évente háromszor adhat munkabérelőleget, legfeljebb a minimálbér ötszöröséig, 6 havi részletben történő visszafizetésre, akár olyankor is, ha az előző munkabérelőleg még nem került visszafizetésre, hanem az újabb felvételt közvetlenül megelőzően – illetve azzal egy időben, az újabb felvett összeggel megfinanszírozva – teljesítik a korábbi fennmaradó tartozást? Az aggályt az okozza, hogy ilyenformán 6 hónapot meghaladóan is lehet egy adott évben ugyanazon személynek munkabérelőleget nyújtani adómentesen.