Cafeteriajuttatás – munkakörönként eltérő feltételek

Kérdés: A bevezetés előtt álló cafeteria-rendszerrel kapcsolatban: jogszerű-e, ha egy munkáltató a cafeteriajuttatáshoz képzett munkavállalói csoportokból egy csoportot nem akar juttatásban részesíteni? A szabályozásban a csoportokat munkakör alapján képezné. Egy bizonyos munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak nem akar juttatást adni. Szabályos ez? Ha nem, melyik jogszabályt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriaszabályzat egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül a munkáltató részéről, amely alapján a jogosult munkavállalók elfogadására tekintet nélkül követelhető a szabályzatban vállalt kötelezettség teljesítése, azaz a juttatás megfizetése [Mt. 16. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Cafeteriára való jogosultság kizárása szabályzatban

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban van-e jogi lehetőség az alábbi tartalmú kötelezettségvállalásokra, jogszerűek-e ezek a juttatási korlátozások?
a) A próbaidősök, a 6 hónapnál rövidebb időre felvettek számára nem jár béren kívüli juttatás az adott időszakra.
b) Bármilyen felmondás esetén a felmondási idő első napjáig jár a juttatás.
c) Nem illeti meg a munkavállalót a béren kívüli juttatás azokra a napokra, amikor a munkaviszonya szünetel, illetve részére nem jár munkabér. A fizetett szabadság és a betegszabadság, valamint a keresőképtelenség miatti távollétből további 30 nap a juttatások tekintetében munkában töltött időnek minősül. Helyes megfogalmazás-e a "munkaviszony szünetel" kitétel használata? A betegszabadság tartama beleértendő-e ebben az esetben a keresőképtelenség miatti 30 napos távollétbe?
Részlet a válaszából: […] A cafeteriaszabályzat egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősül a munkáltató részéről, amely alapján a jogosult munkavállalók elfogadására tekintet nélkül követelhető a szabályzatban vállalt kötelezettség teljesítése, azaz a juttatás megfizetése [Mt. 16. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Munkaszerződés-módosítás lehetősége munkavállalói ajánlatra

Kérdés: Nemrég a munkáltatóm kiírta a hirdetőtáblára, hogy egy adminisztrátor munkakörben dolgozónak lehetősége van távmunkában dolgozni. Én be is adtam a jelentkezést, mégsem módosította a munkaszerződésemet. Hogy lehetséges ez? Hiszen a munkáltató ajánlotta fel a lehetőséget, amit én el is fogadtam. Nem jött így létre eleve már a szerződésmódosítás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltatónak bizonyos atipikus munkaviszonyok elterjedésének elősegítése érdekében. A munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbér illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Beteg hozzátartozó ápolása felmondási idő alatt

Kérdés: A munkáltatóm felmondott, jelenleg felmondási időmet töltöm. Súlyosan beteg férjemet ápolom. Orvosi papírral fordultam a munkáltatómhoz, hogy a felmondási idő teljes egészére mentesítsen a munkavégzés alól, de a munkáltatóm ezt megtagadta. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesíteni [Mt. 70. § (1) bekezdés]. A teljes időre szóló mentesítés a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. Az, hogy a férje betegségére tekintettel a munkáltató ezt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzés alóli mentesítés idejére a Kjt. 37/A. §-ának (2) bekezdése alapján távolléti díj jár. A távolléti díj számításakor az Mt. 148. §-a (1) bekezdésének bb) pontja, illetve (2) bekezdésének a) pontja szerint a mentesítés (távollét) kezdő időpontját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Munkaügyi per – felfüggesztés a büntetőeljárásra figyelemmel

Kérdés: A munkáltatóm azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, mert állítása szerint loptam a cégtől. Fel is jelentett, és most büntetőeljárás folyik ellenem. Mivel valótlan, amit állít, én bepereltem, jogellenes felmondás miatt. A tárgyalást viszont felfüggesztette a bíróság, mert meg kell várni, mi lesz a nyomozással. Az azonnali hatályú felmondással sok juttatástól elestem, ráadásul, így új munkát sem találok a szakmámban. Van erre egyáltalán lehetősége a bíróságnak? Mit tehetek, hogy minél előbb lezáruljon a munkaügyi perem, és legalább a pénzemhez jussak?
Részlet a válaszából: […] A munkaügyi perek eljárásának rendjére a Pp. rendelkezéseit kell alkalmaznia a bíróságnak. Ennek értelmében, ha a munkaügyi per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Minősítés és az ezen alapuló felmentés közlése

Kérdés: Zenekarunknál szokásos a zenekari tagok időről időre való meghallgatása, ami alapján a Kjt. szerinti minősítés készül. Az alkalmatlan minősítést kapó tagoktól felmentéssel meg kívánunk válni. Kérdésünk, hogy hogyan kell úgy közölni a minősítést és a felmentést, hogy az lehetőleg támadhatatlan legyen, mire kell figyelnünk?
Részlet a válaszából: […] Általában kézbesítésnek – azaz jogkövetkezmény keletkeztetésére alkalmas módon történő tudomásra hozásnak – minősül a jognyilatkozat– átadása (dokumentált módon jelen lévők között vagy postai úton),– elektronikus dokumentumként hozzáférhetővé tétele,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Felmondási kötelezettség hiánya munkavállalói egészségügyi alkalmatlanság esetén

Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak minősítette, ennek következtében a munkáltatója nem foglalkoztatja, munkabért sem fizet részére, és egyúttal arról tájékoztatta, hogy alkalmatlanságra hivatkozással nem fogja munkáltatói felmondással megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató valóban nem köteles ebben az esetben munkabért fizetni, és nem kötelezhető a munkaviszony megszüntetésére sem? Abban az esetben, ha nem foglalkoztatják továbbra sem, hogyan és ki által szüntethető meg jogszerűen a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok hiánya – képesség, adottság vagy készség – miatt nem tudja ellátni (EBH2006. 1538., BH2007. 96.). Amennyiben a munkavállaló az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.
1
7
8
9
12