Több munkáltatóval létesített munkaviszony sorsa munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Munkáltatónk több hasonló profilú munkáltatóval egybeolvadva régiós alapon szerveződik újjá. Van olyan munkavállalónk, akit többmunkáltatós atipikus munkaszerződéssel foglalkoztatunk úgy, hogy másik munkáltatója is a jogelődök között van. Kollektív szerződésünk munkavállalói garanciaként előírja, hogy ilyen esetben a jogutódnak tovább kell vinni a munkaviszonyt, azt folyamatosnak kell tekinteni. Az egybeolvadáskor megszűnik ez a munkaszerződés? Ha igen, járható-e ennek elkerülésére az az út, hogy az egybeolvadás előtt visszaalakítjuk hagyományos munkaszerződéssé az atipikus munkaviszonyt a munkavállaló beleegyezésével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése szerint a többmunkáltatós munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének jogcímén szűnik meg, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Munkáltatói jogutódlás (egybeolvadás) esetén éppen ez a helyzet. Az Mt. 213. §-ának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Munkakörön kívüli feladatok ellátása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk különmeg­állapodást kötni arra, hogy a munkakörükbe tartozó feladatok mellett szükség esetén egyéb (pl. gondnoki helyettesítői) feladatokat is lássanak el, és álljanak készen akár hétvégén is, ha be kell hívnunk őket. Mindezért fix díjazást adnánk nekik havonta. Lehet-e a jogszabályok alapján ilyen megállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő munka­körben való foglalkoztatásban (átirányításban) a felek meg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése

Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A munkaszerződésétől eltérő munkahelyen foglalkoztatás, azaz – ahogyan nevezzük – a kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Általános jelleggel a Kjt. nem tiltja, hogy a közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen más munkáltatóval, mindössze az összeférhetetlenségi és egyéb kizáró rendelkezéseket rögzíti. Ennek értelmében a közalkalmazott nem létesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Kiküldetés idejének elszámolása

Kérdés: Cégünk munkavállalói gyakran utaznak külföldre a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás miatt. A kiküldetéshez napidíjat számolunk el, illetve ha szombat-vasárnap is van a kiküldetés ideje alatt, akkor azokra a napokra túlóradíjat fizetünk nekik. A munkaszerződésükben nincs rögzítve, hogy kiküldetést fognak teljesíteni. Véleményem szerint a túlóra kifizetése csak akkor helyes, ha a kiküldetési jelentésben igazolta, hogy a hétvégén dolgozott. Mikor járunk el helyesen az Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni [Mt. 53. § (1) bek.]. A kiküldetés – vagyis az eltérő munkavégzési helyen foglalkoztatás – önmagában nem érinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Munkavállaló képzésre kötelezése

Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt.-ben valóban nem szerepel ez a szabály, mindez a törvény egyéb rendelkezéseinek értelmezésével állapítható meg. E rendelkezések a következők:A munkáltatót megilleti az utasítási jog, utasításait a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegelésével, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakra többféle lehetőség is kínálkozik. Nem kizárt, hogy az Mt. 192. §-a alapján, az általános munkajogi és adójogi szabályok szerint állapodjanak meg a felek a határozott időre szóló munkaviszonyról, legfeljebb öt évre szólóan. Egybefüggő 30 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem zárja ki, hogy a munkavállaló két kölcsönvevőhöz kerüljön kikölcsönzésre, és így töltse ki a munkaidejét. A munkavállaló foglalkoztatása során azonban problémát okozhat a szabadság kiadása, amely tekintetében – általános szabály szerint – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Könyvtáros-tanár besorolása

Kérdés: 1993-ban végeztem földrajz-könyvtár szakon, 2006 óta dolgozom egy iskolában. A kinevezésemben a munkakör-beosztáshoz "tanító" van írva, de mellette a 2611-es FEOR-kód van megjelölve, ami a "könyvtárost" jelöli. A munkaköri leírásomat 2007-ben kaptam meg, amin "könyvtáros-tanár" szerepel. Teljes állásban a könyvtárban vagyok, nincs mellette órarendi órám. Kérdésem, hogy az illetmény szempontjából pedagógusnak számítok vagy nem? Jár-e nekem a pedagógus I-be sorolás? Jelenleg "pedagógus munkát segítő" besorolásban vagyok, illetményemelést nem kaptam.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 3. melléklete határozza meg az egyes pedagógus munkaköröket, és az azokhoz tartozó végzettségi és szakképzettségi követelményeket. A felsorolt pedagógus munkakörök között csak a könyvtáros-tanár (tanító) szerepel, az oktatásban részt nem vevő iskolai könyvtáros...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az igazgatósági tagok vezető tisztségviselőknek minősülnek. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Gt. 22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.
1
10
11
12
16