380 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: A köztisztviselők 2025. július hónapban illetményemelésben részesültek a 1232/2025. Korm. határozat alapján. Ennek 2. pontjának b) bekezdése alapján az illetmény növelésére 2026-ban is sor kerül. A Kttv. 2025-ben módosított rendelkezései, a 254/A. és 254/B. § megteremtik-e a jogalapját a 2026. január 1. napjától történő illetményemeléseknek? Természetesen a 2026. február hónapban elfogadott önkormányzati költségvetés felhatalmazásával történne visszamenőleges hatállyal az illetmények növelése. A kérdés azért fontos, mert a személyi illetmény megállapításának szabályait megváltoztatva a 254/B. §-a akként rendelkezett, hogy a 235. § (1) bekezdésétől eltérően a személyi illetmény 2025. március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy összege emelhető. Ekkor a teljesítményértékelés mellőzhető. Ugyanakkor Kttv. 254/B. §-a alapján ez a szabály a központi költségvetés többlettámogatása felhasználása érdekében alkalmazható, viszont a 254/A. § (1) bekezdése szerint az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatottak illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja. A dilemmánk: a Kttv. általános szabályaitól eltérő személyi illetmény megállapítása történhet-e 2026-ban, vagy ez a lehetőség csak a konkrét, 2025. július 1-jétől és a 2025. évre megállapítható személyi illetményekre vonatkozott? Ha csak 2025. évre vonatkozott az év közbeni személyiilletmény-megállapítás lehetősége, az előírt illetménynövelést a Kttv. általános rendelkezései alapján 2026. március 1-jétől lehetne megállapítani. De ha úgy értelmezhető a törvény, hogy e szabályt a 2025. július 1-jétől elindított kétlépcsős emelésre lehet alkalmazni, akár 2026. január 1-jétől kaphatnak személyi illetményt a köztisztviselők.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője szeptemberben tölti be a nyugdíjkorhatárt. Ezt követően nem szeretné fenntartani a jogviszonyát. Milyen formában és meddig szükséges jeleznie – kell-e egyáltalán jeleznie – a munkáltató felé, hogy nem kéri a továbbfoglalkoztatást? Közös megegyezéssel vagy felmondással célszerű megszüntetni a jogviszonyt? A felmentési idő hogyan alakul ebben az esetben?

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő I. 9. napjától X. 31. napjáig (megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó) betegség miatt keresőképtelen állományban tartózkodott. A Kttv. 8. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselő besorolásánál mely időszakokat kell beszámítani. E rendelkezés szerint a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A fenti rendelkezés alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejéhez beszámító időként az I. 9. – VII. 9. (6 hónap) került figyelembevételre, míg a VII. 10. – X. 31. (3 hónap 22 nap) közötti időszakot mint be nem számító időt figyelmen kívül hagytuk. A köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének, valamint a végkielégítéshez figyelembe vehető idejének számításánál hogyan kell kezelni a fenti 9 hónap 22 napos időszakot? Csak a 6 hónap vehető figyelembe, mint a besorolásnál, vagy más számítást kell alkalmazni?

Kérdés: A köztisztviselő 2021. VI. 1-jén lépett be hivatalunkhoz, diplomája nincs, bemutatott legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi. A köztisztviselő a nyugdíjbiztosítási hatóságnál adategyeztetési eljárást kezdeményezett. Az erről készült értesítést 2025. december elején leadta, és kérte a szolgálati idejének felülvizsgálatát. A belépéskor leadott jogviszonyokhoz képest, a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban feltüntetésre került a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskola az alábbi adatokkal: Jogviszony kezdete: 1987. VIII. 26.; jogviszony vége: 1990. II. 28. Jogviszony megnevezése: egyetemi/főiskolai hallgató. Figyelembe vehető napok száma: 918. 1990. III. 1-jétől a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál kezdett dolgozni. A közszolgálati jogviszonyba történő besorolásakor és a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításakor fenti időszak jogszerző időnek minősül-e? Ha igen, akkor a főiskolán töltött tanulmányi időt egészében be kell-e számítani, vagy csak bizonyos időszakot (6 hónap)?

Kérdés: Az önkormányzatnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselők és az Mt. alá tartozó munkavállalók illetménye, munkabére évente a törvény szerinti garantált bérminimummal és a képviselő-testület döntése alapján, a költségvetés elfogadásával módosul, ami az eddigi gyakorlat alapján emelkedett. Az illetményalap is magasabb, mint a költségvetési törvényben meghatározott 38 650 forint. A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a már évek óta magasabb összegű illetményalapot „visszaveszi”, és ezáltal csökken az illetmény, illetve a munkabér? A munkáltatói jogkör gyakorlója dönthet-e úgy, hogy az eddig garantált bérminimum feletti – munkáltatói döntésen alapuló – illetménykiegészítést elveszi, így a köztisztviselők, munkavállalók illetménye, munkabére csökken? Ez a kérdés felmerült a 1232/2025. Korm. határozat és a 219/2025. Korm. rendelet alapján 2025. július 1. napjától megállapított illetményemelésre vonatkozólag is. Összességében lehetséges-e, hogy a köztisztviselők és a munkavállalók illetménye, illetve munkabére az előző évhez képest csökkenjen, minimum a kötelező garantált bérminimum szintjére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő 2001. III. 1. és 2001. XII. 31. között önkormányzatnál közhasznú munkavállalóként volt foglalkoztatva. Beszámítható-e ez az időszak a besorolásnál és a jubileumi jutalomnál?

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?

Kérdés: Az önkormányzat minden évben hulladékgyűjtési programot szervez. A program részeként a polgármesteri hivatal dolgozóinak (köztisztviselők, munkavállalók) lehetőségük van munkaidőben, nem munkaköri feladatként részt venni a szemétgyűjtési, takarítási feladatokban. (Az így végzett munkáért az illetményen/munkabéren felül egyéb díjazást nem kapnak.) A dolgozók önként, jogszerűen milyen feltételekkel vehetnek részt a hulladékgyűjtésben? A munkáltató elrendelheti-e, hogy a dolgozó munkaidőben, munkaköri feladatokon kívüli tevékenységet (hulladékgyűjtést) végezzen? Ha igen, mi alapján lehetséges ez?