546 talált cikk a közös megegyezés kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom rendes munkaidőben. A főnököm bejelentette, hogy a továbbiakban csak 4 órás részmunkaidőben tudnak foglalkoztatni, és előkészíti a kinevezésem módosítását. Kérdésem, hogy a kinevezésemet a főnököm egyoldalúan módosíthatja-e a munkaidő tekintetében? Köteles vagyok-e elfogadni a 4 órás foglalkoztatást azért, hogy a jogviszonyom megmaradjon?

Kérdés: Márciusban határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk a munkavállalóval, a munkába lépés időpontjának április 16-át jelöltük meg. Időközben azonban világossá vált, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben nincsen szükségünk újabb munkaerőre. Sajnos a munkaszerződésben nem kötöttünk ki próbaidőt. Mit tehetünk akkor, ha a munkavállaló április 16-án munkára jelentkezik? Megtehetjük-e, hogy egyszerűen nem állítjuk munkába, és értesítjük arról, hogy a munkaviszony okafogyottá vált?

Kérdés: Cégünk a közeljövőben csoportos létszámcsökkentést tervez, mely a különböző megyékben foglalkoztatott területi képviselőinket érintené. Az ország megyéinek nagy részében rendelkezünk egy-egy képviselővel, akiknek a munkaszerződése változó munkahelyre szól, de gyakorlatilag a munkavégzésük során az adott megye területét nem hagyják el, ráadásul mindegyikük lakásában egy-egy kisebb iroda van berendezve. Kérdésünk, hogy vajon a csoportos létszámcsökkentés tekintetében össze kell-e számítani őket, tekintettel arra, hogy a cégnek hivatalosan csupán egyetlen bejegyzett vidéki telephelye van?

Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?

Kérdés: Cégünk a közeljövőben viszonylag rövid időn belül nagyobb számú munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Kérdésünk, hogy csoportos létszámcsökkentés esetén szükséges-e tájékoztatni a munkaviszony megszüntetését megelőzően legalább harminc nappal azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonya közös megegyezés alapján fog megszűnni?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkaszerződés mellékletét képező, annak megkötésével egyidejűleg mindkét fél által aláírt dokumentum tartalmazza a munkavállaló személyi alapbérén túlmenő juttatásokat (pl. étkezési jegy, prémium kitűzésének kötelezettsége és összege), vajon azok mértékét csökkentheti-e, illetve visszavonhatja-e egyoldalúan a munkáltató? A munkaszerződés szövege kifejezetten utal arra, hogy a kérdéses juttatások tekintetében a melléklet rendelkezik.

Kérdés: Cégünknél a rendészeti dolgozók két csoportba sorolhatók: a) a portaszolgálat, amely folyamatosan üzemel; itt napi 8 órában dolgoznak, órabérben, b) a belső rendészet, ahol havidíjasok piaci napokon és kamionok érkezésekor teljesítenek szolgálatot, szintén napi 8 órában. A portaszolgálat 0-24 órás. A munkakör készenléti jellegű, de ez nincs munkaszerződésében rögzítve. A másik csoport, a belső rendészet nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) járőrözik, árubeszállításkor (kedd, szerda, szombat) felügyel. Mivel mindkét munkakör szerepel a munkavállalók szerződésében, így szabadon helyezhetjük át őket. Fő gond a bér, mivel a fix havidíjas bér alapvetően a belső (pótlékmentes) szolgálat szerint magasabban lett megállapítva, így ha egy ilyen kollégát portaszolgálatra átsorolunk, a pótlékokkal jóval többet keres, mint az eredetileg kinti kollégák. Ha egy külsős meg bejön, itt nem kap pótlékot, ezért kevesebbet keres, mint szokott. A munkaköri leírása mindkét csoportnak egységes: Munkaideje heti 40 óra a vezetője által készített beosztásnak megfelelően. a) folyamatos portaszolgálati beosztásnál: 12 óra szolgálat, 24, illetve 48 óra szabadidő, b) külső-belső rendészként a nagypiaci napokon (hétfő, csütörtök) szolgálat a nyitva tartási időben, a vezető beosztása szerint. Egyéb napokon üzemidőben a vezető beosztásának megfelelően teljesít szolgálatot. Üzemidő piacnapokon: 06-18-ig. Piacnapok: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat. Üzemszünet: vasárnap és ünnepnapokon, és piaci napokon 18-06 óra között. Több esetben piacnapon nincsenek benn 6-18-ig, hanem beosztásuk igazodik a napi feladathoz, esetenként napi 8, 10 óra a munkavégzés. 1. Mit kell feltétlenül a munkaszerződésben rögzíteni? 2. Lehetséges-e egy olyan szabályozás, hogy órabéres lenne mindenki, és ha bent teljesít szolgálatot, akkor X Ft/óra a bére, ha pedig kint, akkor Y Ft/óra a bére? Itt konkrétan arra gondolunk, hogy a belsős órabér több lenne, mivel itt nagy a forgalom, fokozott odafigyelést követel a szolgálat, és nincs pótlék. A kinti szolgálat a műszakok miatt terhelő, erre adjuk a pótlékot, így a két csoport fizetése megközelítőleg azonos lenne, és nem lenne viszály, hogy ki hová van beosztva. Tehát nem a személyhez kötnénk a bért, hanem a szolgálati helyhez, és ez mindenkinek a szerződésében szerepelne. 3. Foglalkoztatásukkor mire kell figyelni, hogy törvényesen járjunk el? 4. Jól gondolom, hogy a piac nem folyamatos? 5. Milyen pótlékokat kell fizetni egyik és másik csoportnak?