1008 talált állásfoglalás a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Állami felügyeletű iskolában a kézbesítőknek milyen időközönként és milyen munkaruházat (cipő, táska, esőkabát) jár?

Kérdés: Fennmarad-e 2018. január 1-jétől a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakört betöltők (pl. iskolatitkár) részére járó 107, illetve 110%-os emelés lehetősége? Ha igen, lehet-e újból és másként differenciálni az illetménymegállapításnál, mint a tavalyi évben, figyelemmel arra is, hogy január 1-je a tanév közepére esik?

Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik 7 évvel állnak nyugdíj előtt, 2017. január 1-jén minősítés nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni a jogszabály erejénél fogva. Kérdésem, hogy a hét évre vonatkozó 2016. szeptember 1-jei dátum az idő előrehaladásával évente folytatólagosan értelmezendő? Azaz, 2018. január 1-jén azokat kell-e előresorolni, akik 2017. szeptember 1-jéhez képest legfeljebb 7 év múlva szerzik meg a nyugdíjjogosultságot?

Kérdés: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján azok, akik korábban sikertelen minősítést tettek, nem voltak előresorolhatók Pedagógus II. fokozatba. Az egyik volt pedagógusunk, akinek 2017. december 31-ével szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, most jelentkezett nálunk az illetménykülönbözetét kérve. Ki kell-e fizetnünk neki, tekintettel arra, hogy már nem dolgozik nálunk?

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.

Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?

Kérdés: Intézményünknél a revízió során kiderült, hogy egy közalkalmazott tévesen volt besorolva. Az előresorolás után az elmúlt három évre visszamenőleg kiszámolt többletszabadságait mikor és hogyan veheti ki a dolgozó? Milyen szabályai vannak ennek?

Kérdés: Mezőőröknek, gépkocsivezetőknek, valamint a munkavezetőknek jár-e a garantált minimálbér? Az OKJ 34 fölöttiek számítanak középfokú végzettségnek?

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.