940 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Iskolában dolgozom közalkalmazottként. Hamarosan nyugdíjba megyek, ez év július 6-ától kezdem a felmentési időmet. Az iskola igazgatóhelyettese ma feljegyzést adott át nekem, amiben azt kifogásolta, hogy míg keresőképtelen beteg voltam március 20. és 24. között (hétfőtől péntekig), az előzetes jelzésemmel ellentétben, szerdán nem álltam munkába. Előzetesen azt jeleztem, hogy hétfő-kedden biztosan nem tudok dolgozni, ha szerdán jobban leszek, akkor megyek. Szerdán nem voltam jobban, de külön nem telefonáltam. Az iskolatitkár hívott, miért nem jelentkeztem. Azt is felemlegette, hogy ez máskor is előfordult. Ezzel egy korábbi esetre utalt, amikor a munkahelyemen fogott el a szédülés, szóltam az illetékes vezetőmnek, aki szóban a nemtetszését fejezte ki. Mégis hazamentem, hiszen rosszul voltam. Az iskolatitkár szerint ez rosszulesett egy másik kolléganőmnek, aki emiatt helyettem kellett, hogy felügyeljen a gyerekekre. Mindezt odaírtam a nekem átadott feljegyzésre. Kérdésem: mi ennek a feljegyzésnek a joghatása? Számít-e, hogy odaírtam a véleményemet? Érinti-e a nyugdíjba menetelemkor nekem fizetendő jubileumi jutalmat? Nem úgy megyek 40 évvel nyugdíjba, mint azt az igazgatónő szerette volna. "Kényszeríthet-e" a feljegyzésben leírt körülmények miatt?

Kérdés: Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el. A szóban forgó kolléga jogviszonyai az alábbiak szerint alakultak 1992. július 1-je előtt: 1983. IX. 1.-1985. XII. 13. (megszűnés áthelyezéssel), 1985. XII. 14.-1989. VIII. 31. (megszűnés áthelyezéssel), 1989. IX. 1.-1991. VII. 15. (megszűnés áthelyezéssel), 1991. VII. 16.-1992. VI. 30. (megszűnés: munkaviszony megszűnt). 1992. július 1-jétől közalkalmazotti jogviszonya folyamatos ugyanazon a munkahelyen. Kérdésünk: az áthelyezéssel érintett 1992. július 1-je előtti időszakok a jubileumi jutalom szempontjából beszámítanak-e, vagy miután 1992. június 30-án jogviszonya megszűnt, csak az ezt követő időszak vehető figyelembe?

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott bölcsőde 06.00-17.00 óráig tart nyitva, a közalkalmazottak munkaidő-beosztása az alábbiak szerint alakul. A kisgyermeknevelők az 1. héten: 7.00-13.20-ig, a 2. héten 8.40-17.00-ig, míg a bölcsődei dajkák az 1. héten: 6.00-14.20-ig, a 2. héten: 9.40-17.30-ig, a 3. héten: 6.40-15.00-ig, míg a 4. héten: 9.20-17.10-ig felváltva dolgoznak. A kérdésem, hogy a Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján ezáltal jogosultak lesznek a közalkalmazottak műszakpótlékra? Kell-e alkalmazni ilyen esetben az Mt. 141. §-a (2) bekezdésének fogalmi meghatározását?

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.

Kérdés: Állandó lakcímemtől 225 km-re kaptam tanári állást, igényelhetek-e a munkáltatómtól lakhatási támogatást?

Kérdés: OKJ 55-ös ápoló gyakorlati vizsgámat végezhetem-e a sebészeti osztályon, ha ott dolgozom?

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?