Nyugdíjas – közalkalmazotti jogviszonyban, részmunkaidőben

Kérdés: Nyugdíjas alkalmazható-e részmunkaidőben a közalkalmazotti szférában?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem zárja ki, hogy nyugdíjjogosult személyt közalkalmazottként foglalkoztassanak. Ez ugyanazon munkajogi szabályok szerint történik, mint az aktív korúak esetében. Alapelv, hogy a nyugdíjasokra vonatkozóan hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye e minőségük vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása

Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a Kjt. személyi hatályának szabályai adják meg a választ. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint: "E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:      

Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
Részlet a válaszából: […] Szakmai tanácsadói feladatok ellátása a következő szerződéses keretek között történhet: megbízási szerződés alapján, megbízottként, vagy, ha a munka jellege ezt teszi szükségessé, közalkalmazotti jogviszonyban (amennyiben az adott szociális intézmény költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Önkormányzati képviselő és karbantartó – nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 36. §-a határozza meg az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. A kérdés szempontjából a Mötv. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja a releváns, amely szerint az önkormányzati képviselő nem lehet ugyanazon önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet a válaszából: […] Noha nem említi a kérdés, a tényállásból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató minden bizonnyal a Kjt. hatálya alá tartozik, ebből következően Ön és az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az az állítás, miszerint a vezető július 31-ig van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Tanársegédi állás a pedagógusi státusz mellett

Kérdés: Amennyiben felsőoktatási intézmény alá tartozó iskolában rendelkezem teljes pedagógusi státusszal, a fenntartó egyetemen elvállalhatok-e teljes státuszú tanársegédi állást, pedagógusképzéssel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Mivel a közalkalmazotti jogviszony az iskolával áll fenn, a fenntartó felsőoktatási intézmény más munkáltatónak minősül, így kérdése a Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján válaszolható meg. A Kjt. 43. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Közalkalmazotti jogviszony helyett megbízás

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél (kórház) egészségügyi adminisztrátor munkakört közalkalmazotti jogviszony helyett megbízási szerződéssel el lehet-e látni kifejezetten a munkavállaló kérésére, figyelemmel az Eütev.-re?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy értjük, hogy az egészségügyi adminisztrátor egészségügyben dolgozónak minősül, azaz a törvényi fogalom alapján egészségügyi dolgozónak nem minősülő, az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Közalkalmazotti besorolás – az emelt szintű szakképesítések figyelembevétele 2020-tól

Kérdés: Az Szkth. hatályon kívül helyezte a Kjt. 61. §-ának (2)–(3a) bekezdését 2020. január 1-jétől. A (3) bekezdés szerint felsőfokú szakképesítésnek minősül az OKJ 54-es emelt szintű szakképesítés a besorolásnál és a további szakképesítési százalékos megállapításánál. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése az "E" fizetési osztályba sorolás feltételeként – összhangban az előzőkkel – "iskolai" rendszerű felsőfokú szakképesítést ír elő. Hogyan kezelje a munkáltató a jövőben az emelt szintű szakképesítést, melyik osztályba sorolhatja be ezzel a képesítéssel az új jogviszonyt létesítőket? (Átmeneti szabály nem található.)
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 2020. január 1-jén lépett hatályba. Ennek 126. §-ában foglalt átmeneti szabálya szól a korábbi képesítések elismeréséről. A rendelkezés szerint: "a bizonyítványban vagy e törvény hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Támogatás visszakövetelése tanulmányi szerződés megszegése esetén

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó kórház orvosa második szakvizsgája megtételére köt tanulmányi szerződést. A kórház a tanulmányi szerződésben a képzésen, vizsgákon és gyakorlaton való részvételhez szükséges időre a közalkalmazottat mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, és erre az időre távolléti díjat fizet. Viszont a munkáltató a kötelezően ledolgozandó időt a szakképesítés megszerzését követő három évben határozza meg. Amennyiben a közalkalmazott orvos nem teljesíti a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, a kórház visszakövetelheti-e a távolléti díj egész, vagy amennyiben kevesebb idő van hátra, időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. hatálya alatt kötött tanulmányi szerződésre is irányadóak az Mt. rendelkezései. A tanulmányi szerződésben a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a közalkalmazott pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjas pedagógus óraadóként – akár megbízási szerződéssel is

Kérdés: Nyugdíjas pedagógusként hívtak vissza korábbi munkahelyemre tanítani. Határozott idejű megbízási szerződést készítettek számomra, heti 14 tanóra ellátására, melyre óránként 3200 Ft-ot ajánlottak. Ebből – elmondásuk szerint – minden járulék levonásra kerül. Állítólag sem betegszabadságra, sem szabadságra nem vagyok jogosult. A 14 tanóra utáni ellátandó feladatok (javítás, értékelés, E-napló kitöltése, tanórák előtti ügyelet, ebédeltetés) díjazásáról szó sincs. Jogszerű-e az ilyen alkalmazás, ha az egyébként kötelező munkaidőnek (heti 22-26 tanóra) több mint a felére alkalmaznak, és a bértétel köszönőviszonyban sincs a szakmai képesítésem (szakvizsgás pedagógus, pedagógus II.) szerinti korábbi besorolásommal? Jogszerű-e a szerződés további két kitétele, miszerint munkaeszközeimet és a munkafeltételeket magam kell, hogy biztosítsam? Hova lehet fordulni esetleges jogorvoslatért? Működik még a Munkaügyi Bíróság? Számomra nyilvánvaló, hogy a határozott idő leteltével azonnal "kilépek", de tudni szeretném, törvényes-e ez a vérlázító besorolás, munkaszerződés.
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése szerint "nevelő-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
Kapcsolódó címkék:      
1
39
40
41
94