Vezetőből vezető – közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakul át – feltéve, hogy e határidőt megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. tekintetében is irányadó az Mt.-nek azon rendelkezése, miszerint a szabadságot – a munkavállaló elő­zetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki [Mt. 122. § (1) bek.]. A köznyelvi fordulattal ellentétben a szabadságot nem a közalkalmazott (munkavállaló) "veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Óvodapedagógus további jogviszonya

Kérdés: Önkormányzat által fenntartott óvodánkban felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Az óvodapedagógus kötelező óraszáma 32 óra/hét. Ezenfelül elrendelhető 4 óra/hét, szabadon felhasználható 4 óra/hét. Hogyan vállalhat további jogviszonyban munkát az óvodapedagógus a kötelező óraszáma feletti munkaidejében? Kérjük, hogy válaszukban az ide vonatkozó jogszabályi hivatkozásokat is szíveskedjenek megjelölni!
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a további jogviszony alapján a munkavégzés is az óvodánál történne-e, vagy más munkáltatónál. Ha az óvodánál, akkor a Kjt. 42. §-ából kell kiindulni, mely kimondja, hogy "a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: 63 éves közalkalmazottunk keresőképtelen. Táppénzre való jogosultsága 2020. november 22. napján jár le. Jelezte, hogy nem tud munkába állni utána sem. Rokkantsági ellátást kap 2015. június 6-ától, jogviszonyának kezdete 2015. november 18. Közalkalmazotti jogviszonya "eszmei" kezdete 2015. szeptember 15. napja. Megszüntethetjük-e a jogviszonyát közös megegyezéssel a fennmaradó szabadság megváltásával? Ha ebbe nem egyezik bele, milyen kötelezettségek terhelnek bennünket mint munkáltatót az esetleges felmentése esetén az életkora miatt? Jár-e számára végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató és a közalkalmazott bármikor – akár a keresőképtelen betegség időtartama, a táppénzre való jogosultság ideje vagy a rokkantsági ellátás tartama alatt is – megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Lemondás és a közintézmény megszűnése

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban – azaz 2020. augusztus 31-e előtt – a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/A. §-ának (7) bekezdése értelmében, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Ágazati szakmai pótlék és jubileumi jutalom

Kérdés: Az idén július 1-étől kifizetésre kerülő jubileumi jutalom alapjául szolgáló alapilletménybe bele kell-e számítani a pedagógusok július 1-jétől történt szakmaibérpótlék-emelését?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 2020. július 1-jétől hatályos 16. §-ának (11) bekezdése értelmében "a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Home office közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Lehet-e a közalkalmazottaknál – függetlenül a járványhelyzettől – home office-t alkalmazni? Ha igen, kell-e ehhez a kinevezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. nem tartalmaz szabályokat az ún. home office-ra (otthoni munkavégzésre), és azt a törvény mögöttes jogszabálya, az Mt. sem szabályozza. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy erre ne lenne lehetőség a közalkalmazotti szférában, mindez értelemszerűen függ azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szociális gondozó besorolása – a pályakezdő előmenetele

Kérdés: Ha egy pályakezdő szociális gondozót felveszünk 2020. október 1-jétől, akinek ez az első munkahelye, és közalkalmazotti besorolásba kerül, akkor mikor fog kategóriát ugrani, ha most C1-be soroljuk? Illetve szociáliságazatipótlék-besorolás szempontjából most a C1 kategória (0-1 év között) fog kezdeni, és 2021. január 1-jétől már a C1 kategória (1-2 év) között?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint besorolt szociális gondozó fizetési fokozatának megállapítására a Kjt. 64-65. §-a alkalmazandó. E szerint a közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani, amelyet a 87/A. § szerint kell számítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Óvodapedagógus besorolása – korábbi jogviszonyok figyelembevétele

Kérdés: Óvodapedagógus besorolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Dolgozónk 2016. június 7-én szerezte meg az óvodapedagógusi szakképzettségét. Közalkalmazottként 2016. október 10-től dolgozik, előtte 2001 szeptemberétől a versenyszférában, rt.-nél, kft.-nél állt munkaviszonyban. Jelenleg Pedagógus I. fokozat 2. fizetési kategóriájába van besorolva, a következő soros előrelépése 2022-ben lesz. Kérem szíves válaszukat, hogy a leírtak alapján helyesen történt-e a besorolása.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik (osztatlan pedagógusképzés esetén) egy vagy (osztott képzés esetén) két év szakmai gyakorlattal (pl. pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Közalkalmazottiból munkajogviszony kormányzati funkció ellátása esetén

Kérdés: A közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyának átalakításával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a "nem önálló intézményben", hanem a Kjt. 1. §-a és 83/A. §-a alapján ún. kormányzati funkción foglalkoztatott közalkalmazottakra is vonatkozik-e az átalakítási kötelezettség, vagy ők maradnak közalkalmazottak? A Módtv. hatálya az 1. §-a szerint ugyanis kifejezetten az önálló költségvetési szervekre terjed ki.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya nem csupán az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, hanem a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
24
25
26
86