Jubileumi jutalom – a kutatóintézettel fennállt munkaviszony

Kérdés: Önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejébe beszámítható-e az 1982. július 1. és 1992. október 19. közötti időszak, mely alatt a munkavállaló a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél dolgozott? Az intézet a 2000. január 1. napjával létrehozott Kaposvári Egyetem jogelődje volt (az alapító okirat szerint). Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutatóintézet volt.
Részlet a válaszából: […] Abból indulunk ki, hogy a közalkalmazott 1992. július 1-jét megelőzően olyan munkáltatónál (a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél) dolgozott, amely ezen időpontot követően minden bizonnyal közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatta az alkalmazottjait. Azt, hogy az intézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Jogviszonyváltás – a vezetői megbízás sorsa

Kérdés: A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával az Mt. hatálya alá tartozó határozatlan idejű munkaviszonnyá alakultak át. A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulásával kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a törvény 3. §-a tartalmazza, melynek (2) bekezdésének c) pontja szerint az átalakulás nem érinti a jogviszony időtartamát. A kulturális intézmények vezetője – esetünkben a könyvtárvezető – közalkalmazottként határozatlan idejű jogviszonya mellett öt évre vezetői megbízással látta el intézményvezetői munkakörét. A fenti jogviszony átalakulásakor a vezetői megbízások érvényben maradtak, és a vezetők határozatlan idejű munkaszerződése mellé országosan egységes rendelkezéssel "vezetői megbízás munkaviszonyban" iratot kaptak, melyben rendelkeztünk arról, hogy vezetői pótlék illeti meg a vezetőt a munkaszerződésben meghatározott munkabérén felül, valamint arról, hogy a munkaviszonnyá alakulás a fennálló vezetői megbízást nem érinti. A könyvtárvezető az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállalónak minősül, így munkaviszonyára az Mt. általános szabályait – eltérő rendelkezés hiányában – a vezető munkavállalókra vonatkozó eltérésekkel (Mt. 208-211. §) kell alkalmazni. Mi történik a könyvtárvezető határozatlan idejű "mögöttes" jogviszonyával, ha lejár a vezetői megbízása, és a képviselő-testület nem őt nevezi ki könyvtárvezetővé? Hogyan kell kezelni azt a helyzetet munkajogi szempontból, ha egy addig beosztotti, de átalakulással érintett státuszú alkalmazott pályázza meg a könyvtárvezetői állást, és elnyeri azt? Ebben az esetben vállalja, hogy a határozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakul? Vagy ha ismét pályázik a könyvtár vezetője, és sikeresen elnyeri a könyvtárvezetői posztot, akkor azzal vállalja, hogy az addig határozatlan idejű munkaviszonya határozott idejű lesz? Hogyan kell értelmezni a 39/2020. EMMI rendelet 5. §-ának (8) és (9) bekezdésében "az intézményvezető munkaviszonyának megszűnését vagy az intézményvezetői munkakörben történő foglalkoztatása megszűnését követő" kettős meghatározást (mit ért ezalatt a rendelet), illetve hogyan kell értelmezni a hivatkozott bekezdéseket?
Részlet a válaszából: […] A Módtv. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében 2020. november 1-jei hatállyal a kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva Mt. szerinti munkaviszonnyá alakult át, amennyiben a felek között e határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Rendkívüli munkavégzés pótlékának elszámolása

Kérdés: 12 órában dolgozó közalkalmazott gondozónők esetében, ha kéthavi munkaidőkeret után a dolgozónak 25 óra túlórája, rendkívüli munkavégzése keletkezik, hogyan kell a túlórát elszámolni? A pótlék mértéke most 50%. Ez a rendes bérén felül jár, tehát 100%+50%-ot fizetünk. Mi lesz a számítás alapja, a garantált bér vagy a teljes bruttó bér szociális ágazati pótlékkal, munkahelyi pótlékkal együtt? Lehetséges, hogy a 100%-nak a teljes bruttó bér az alapja, az 50%-nak meg csak a garantált bér? Mi eddig a garantált bér után számoltunk, az Államkincstár KIRA programja alapból ezt az összeget teszi be. A figyelembe vett munkaidő mindig 174 óra, vagy az adott hónap kötelező óraszáma?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint – a munkavállalót a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabérén (illetményén) felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.]. A rendkívüli munkaidőre így a közalkalmazottat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Óvodapedagógus fizetési kategóriája

Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a szóban forgó közalkalmazott 1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig nem lehetett a szó szoros értelmében véve "közalkalmazott", mivel ekkor ilyen foglalkoztatotti státuszt a magyar jog nem ismert. Ugyanez a helyzet 1991. július 1. napja és 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Alkotói szabadság pedagógusoknak

Kérdés: Az Nkt. szerint a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom. Igénybe vehetem-e a szabadságot, mi ennek az eljárása, és ez esetben le kell-e mondanom a vezetői megbízásomról?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-ának (6) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz vagy egyéni tudományos továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egyévi fizetés nélküli alkotói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Helyettesítésre szóló kinevezés – a határozott idő lejártának időpontja

Kérdés: Közalkalmazottunk határozott idejű kinevezéssel rendelkezik. A kinevezése szerint a közalkalmazotti jogviszonya egy másik közalkalmazott fizetés nélküli szabadság miatti távolléte idejére, várhatóan 2022. június 30. napjáig szól. A távol lévő közalkalmazott 2022. április 14-én bejelentette, hogy 2022. május 1-jétől kéri a fizetés nélküli szabadsága megszüntetését, tekintettel arra, hogy ekkor kíván ismét munkába állni. Ez alapján 2022. április 20-án átadtuk a helyettesítő közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonyának 2022. április 30-i hatállyal történő megszűnésére vonatkozó okmányt. Ennek átvételét megtagadta, közölve, hogy határozott időtartamú jogviszonya június 30-ig tart. Helyesen járunk-e el, ha az április 30-i dátumhoz ragaszkodunk?
Részlet a válaszából: […] Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából is létesíthető határozott időre [Kjt. 21. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a közalkalmazott kinevezése a kérdésben idézett szövegrészt tartalmazta, azt – megítélésünk szerint – valóban úgy kell értelmezni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nyugdíjasok közszolgálati foglalkoztatása

Kérdés: Aktív munkakorú jelentkezők hiánya miatt az óvodában és a polgármesteri hivatalban is nyugdíjas munkatársakat szeretnénk foglalkoztatni. Ha jól értelmezem a törvényi előírásokat, fizikai (konyhás, takarító, gondnok) munkakörökben erre van lehetőség. Foglalkoztatás esetén teljes munkaidőben vagy csak részmunkaidőben alkalmazhatjuk a kollégákat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az óvodában közalkalmazotti jogviszonyok, a polgármesteri hivatalban munkaviszonyok létesítéséről – ez utóbbi esetben a Kttv. 258. §-a szerinti közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók alkalmazásáról – lenne szó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Változás az óvoda mint munkáltató személyében

Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, a kérdésben nem teljesen egyértélmű, hogy az újonnan létrehozott társulás vagy az önálló óvoda lesz-e a munkáltató. A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a helyi önkormányzati társulásból való kilépéssel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Bölcsődei dajka besorolása képesítés nélkül

Kérdés: Leendő dolgozónak gimnáziumi érettségije és eladó szakképesítése van, dajka képesítéssel még nem rendelkezik (folyamatban van a tanfolyam elvégzése). Korábbi jogviszonyai mindegyike munkaviszony volt, közalkalmazotti jogiszonyban eddig még nem foglalkoztatták. A rendelet szerint a bölcsődeidajka-munkakör betöltéséhez van képesítési előírás. A képesítés megszerzése előtti munkaviszonyok figyelembe vehetőek-e a dolgozó besorolásánál?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a bölcsődei dajka képesítési feltétel alóli mentesítése. A 15/1998. NM rendelet 176. §-ának (3b) bekezdése alapján a bölcsődében, minibölcsődében 2018. december 31-ét követőena) újonnan létesített jogviszonyban bölcsődeidajka-munkakört betöltő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
23
24
25
94