Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] ...köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 179. § (1)–(2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kárigény érvényesítése a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét – 2016-ben 333 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló kötelezettségszegése miatt kollektív szerződésben vagy – ennek hiányában – munkaszerződésben megállapítható hátrányos intézkedés egyik formája a vagyoni hátrány. Ez egyfajta "pénzbüntetéshez" hasonlító szankció, amelynek mértéke nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló teljes napi munkaideje az általános szabály szerint napi nyolc óra lehet [Mt. 92. § (1) bek.]. Ugyanakkor a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma

Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg [Mt. 56. § (1) bek.]. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Azonnali hatályú felmondás indoka – meccsnézés munkaidőben

Kérdés: Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?
Részlet a válaszából: […] ...pedig, hogy a közvetlen felettes látta a munkavállalókat meccsnézés közben, de nem figyelmeztette Önöket, nem annulálja a munkavállalói kötelezettségszegést. Sajnos azzal szegték meg a kötelezettségüket, hogy munkaidőben nem végeztek munkát, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kötbér a munkaszerződésben

Kérdés: A felek a munkaszerződésben jogszerűen rendelkezhetnek akként, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a munkavállaló meghatározott összegű kötbér megfizetésére köteles? Például: "Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített titoktartási kötelezettségét a munkaviszony fennállása alatt vagy azt követően megszegi, X Ft egyösszegű kötbér megfizetésére köteles. A kötbér megfizetése nem zárja ki a munkáltató által érvényesíthető egyéb polgári, illetve büntetőjogi igények érvényesítését."
Részlet a válaszából: […] ...károk megtérítését követelheti, a munkavállalói kárfelelősség általános szabályai szerint. Ám ilyenkor a kár összegét, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. §). Megjegyezzük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] ...tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi [Mt. 78. § (1) bek.]. Mérlegelni kell tehát, hogy a munkavállaló kötelezettségszegése olyan súlyúnak minősül-e, amely megfelel a törvényi feltételeknek. Álláspontunk szerint ugyanis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Anyagi jellegű fegyelmi szankció – az összeghatár kérdése

Kérdés: Miként értelmezendő az Mt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbér összegét? Helyes azon értelmezés, amely szerint ezen, egyhavi alapbér összegére vonatkozó korlát prémiummegvonás esetén is alkalmazandó? Azaz a prémium megvonása esetén a megvonás legfeljebb a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének megfelelő összeg erejéig terjedhet? Kérdésem indoka, hogy találtam olyan értelmezést, mely szerint adott esetben a munkavállaló a prémiumból teljes mértékben – azaz egyhavi alapbért meghaladó összegen felül – kizárható.
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket a felek a kollektív szerződésben, vagy – ennek hiányában – a munkaszerződésben kötnek ki, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetére. Ilyen esetben olyan hátrányos jogkövetkezmény szabható ki, amely a munkaviszonnyal összefügg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Munkabaleset valótlan bejelentésének következményei

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló valótlanul jelent be egy üzemi balesetet, mi a munkáltató jogszerű eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges, hogy a valótlan állítása felróható magatartás eredménye-e. Felróható magatartása esetén megállapítható a munkavállaló kötelezettségszegése, mivel a munkáltatónak valótlan tájékoztatást adott, vagy a hatóság előtt tett ilyen tartalmú nyilatkozatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.
1
11
12
13
19