Találati lista:
251. cikk / 459 Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
252. cikk / 459 Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?
Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
253. cikk / 459 Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél
Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
254. cikk / 459 Óradíj pedagógusnak
Kérdés: 20 órás oktatótanárként az intézményünk gyermekotthoni részében túlmunkát vállaltam betöltetlen állás helyére. A túlmunka kifizetéséről a gyermekotthon vezetője azt a tájékoztatást adta, hogy hétköznap 19-07 óráig az óradíjam felett 50%, a szombat-vasárnap napközbeni és ugyanebben az intervallumban ledolgozott órák után az óradíjam 200%-át kapom. Se ügyeletet, se készenlétet nem rendeltek el. A fenntartó KLIK nem fizette ki ezt a bért, pihenőidőt sem biztosítottak helyette. Az órabérem 60%-át kaptam meg éjszaka, vasárnap pedig a 200%-át. Ha nem ismerem a törvényt, a gyermekotthon vezetője pedig a fent említett tájékoztatást adta, akkor ki követett el hibát? A nagy emberhiányra való tekintettel volt, hogy folyamatosan 24, 36, 54 órákat dolgoztam. Én a beígért túlmunka-elszámolás miatt vállaltam ennyi munkát, illetve a kollégáim is. Ezt nem akarják kompenzálni a KLIK-ben. Ki a felelős ezért, hová fordulhatok jogorvoslatért? Van-e anyagi vonzata, ha munkaügyi pert indítok?
255. cikk / 459 Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása besoroláskor
Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselő kinevezésénél a figyelembe veendő munkaviszonyok beszámításánál?
256. cikk / 459 Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei
Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
257. cikk / 459 Közterület-felügyelő – képesítési feltételek a kinevezéshez
Kérdés: Köztisztviselőként közterület-felügyelői munkakörbe szeretnénk kinevezni egy jelentkezőt, aki középiskolai végzettséggel (érettségivel) és OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítéssel rendelkezik. A 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 30. pontja alapján a közterület-felügyelői feladatkörben II. besorolási osztályban előírt képesítési előírás: közszolgálati középiskolai végzettség; vagy középiskolai végzettség és közszolgálati szakképesítés; vagy középiskolai végzettség és közterület-felügyelői vizsga. A 150/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 451) pontja szerinti a 3286101 azonosító számú személy- és vagyonőr szakképesítés, és 308) pontja szerinti 5286105 azonosító számú közterület-felügyelő szakképesítés is a 22. rendészet, honvédelem és közszolgálat szakmacsoportba tartozik. A 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet alapján az OKJ-s személy- és vagyonőr szakképesítés közszolgálati szakképesítésnek minősül-e, és ezzel a szakképesítéssel kinevezhető-e közterület-felügyelőnek a jelentkezőnk?
258. cikk / 459 Személyi illetmény összegének emelése
Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
259. cikk / 459 Besorolás házi szociális gondozó szolgálatnál
Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, házi szociális gondozó munkakörű, jelenleg a C fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak besorolására vonatkozóan kérem állásfoglalásukat. A végzettségük az alábbi:
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
260. cikk / 459 Bentlakásos intézmény gondozói besorolása
Kérdés: A szociális szolgáltató központunknál bentlakásos szakfeladaton gondozói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink besorolásával kapcsolatban kérdezzük: Az első közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2004. VII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 33893302), amelyet 2005. X. 29-én szerzett meg. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. Elgondolásunk szerint C fizetési osztályba kell visszasorolni, korábbi munkaviszonyait nem lehet elfogadni a fizetési fokozathoz, mivel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést csak a későbbiekben szerezte meg. A második közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. XII. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi szakközépiskolában 1981. VI. 17-én szerzett érettségi. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 12-es fizetési fokozat. A harmadik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2011. XI. 2., legmagasabb iskolai végzettsége: szakmunkás-bizonyítvány, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 3476201) megszerzése: 2017. VI. 07. A szakképesítési követelmény alól 2018. XII. 31-ig mentesítés alatt áll, jelenlegi besorolása C fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint az ő esetében sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkozatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál elszámolni, attól függetlenül, hogy mentesítést kapott a képesít megszerzése alól. A negyedik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2006. I. 16., legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi, szakképesítése szociális gondozó és ápoló (OKJ: 337620100103302) megszerzése: 2013. VI. 13. Jelenlegi besorolása D fizetési osztály 10-es fizetési fokozat. Véleményünk szerint ebben az esetben sem lehet a korábbi munkaviszony keretében foglalkoztatott jogviszonyokat a fizetési fokozatnál beszámolni. Az ötödik közalkalmazott jogviszonyának kezdete 2015. III. 1., legmagasabb iskolai végzettsége: egészségügyi érettségi, szakképesítése: egészségügyi szakasszisztens (OKJ: 54501801), megszerzése: 2004. III. 5. Jelenlegi besorolása E fizetési osztály 6-os fizetési fokozat. Helyes-e a besorolásokkal kapcsolatos álláspontunk?
